Kocsi Zoltan:
>Hat, ehhez az intelligenciat definialni kene, szerintem.
En eppen ezt kisereltem meg.
>Meg a mesterseges intelligencia kulcsfigurai (mint mondjuk Minsky) is
>idonkent ketseguknek adnak hangot a szamitogeppel elerheto emberi
>intelligencia utanzasrol.
Vannak kulonbozo kepessegek, mint pl. szamolas, sakkozas, nyelvi,
zenei stb. Az intelligencia, mar az, hogy egyaltalan hasznalunk ilyen
kifejezest, egyertelmuen univerzalis intelligenciara utal, tehat
valami olyan egyseges dologra, melybol a kulonbozo kepessegek
szarmaztathatoak. Marpedig nem garantalt, hogy ilyen tenyleg van
(szerintem nincs). Az "intelligens ember" inkabb csak attol erthet
sok mindenehez, hogy jo altalanos szellemi allapotban van, mint ahogy
emberek lehetnek jo es rossz altalanos fizikai allapotban. Abbol,
hogy valaki jo sulyloko, meg nem kovetkezik hogy jo hosszutavfuto,
magyarul nincs univerzalis fizikum (csak kulonbozo testreszek
vannak), ugyanigy nincs univerzalis intelligencia sem, pusztan
korrelacio lehet a kulonbozo kepessegek kozott (pl. jo a szive,
dietazik stb. -> tud sulylokni, hosszutavfutni (csak most veszem eszre milyen
jo peldat hoztam. Egy sulyloko kb. annyira jo
hosszutavfuto (kepzeljetek magatok ele), mint egy kolto jo
atomfizikus). En azt hiszem, intellektualisan sulyloko vagyok.
Nehezkes vagyok, es nem birom sokaig. :-)
Egyszoval, mar az is nagyon problematikus, hogy mi az emberi
intelligencia, es hogy egyaltalan erdemes-e ilyenrol beszelnunk.
>Az NDA -> DA transzformacio csak akkor mukodik, ha az NDA
>allapotatmenetei csak a bemenettol fuggenek, ha valamilyen
>stochasztikus elem is van benne, akkor (amennyire emlekszem) nem lehet
>ekvivalens DA-t csinalni, meg korlatlan ido es memoria felhasznalasaval
>sem.
Nem ertem, hogy a sztochasztikussag onmagaban milyen elonyoket
jelentene. Hogy egy peldat emlitsek: egy sztochasztikus Turing-gep
sem tud tobb dolgot kiszamitani, mint egy determinisztikus (ez
bizonyithato is). Olvastam Penrose konyvet, de azt hiszem a
romantikan kivul semmi sem indokolja a kvantumkodos neuronjait.
Kulonben is, mi nehezseget okozna sztochasztikus szg.-t epiteni? (a
Microsoft mar meg is valositotta :-)) A kvantummechanika tokeletesen
modellezheto matematikailag, tehat nem latom, miert tudhatna tobbet,
mint egy szg. Roviden: a QM nem kiszamithatatlan, csak sztochasztikus
(a valoszinusegei kiszamithatoak).
Kepzeljuk el ugy a szg.-t vagy az agyat, mint egy iranyitott grafot,
ahol a pontok a belso allapotok, az elek pedig az atmenetek (azt
hiszem ezt hivjak fazisternek). Ha feltesszuk, hogy egy ponthoz csak
korlatos sok 'k' el kapcsolodhat (ami egy szg.-nel nyilvanvalo, a
Turing gep egy allapotanak csak korlatos sok "szomszedos" allapota
van. Az agynal meg azert nyilvanvalo, mert az agy veges) akkor az
egy pontbol n lepessel elerheto pontok szama legfeljebb k^n. Ebbol
az kovetkezik, hogy tetszoleges szg. vagy agy eseten lesznek konyu (rovid idot
igenylo)
es bonyolult problemak, akarmilyen "tokeletes" is, meghozza
meghatarozott eloszlasban (minel bonyolultabb egy problema, annal
tobb van belole). Az emberi intelligenciat azzal jellemezhetjuk,
hogy szamara mik az egyszeru es mik a bonyolult problemak. Magyarul:
az agy nem egy csodaszer, ami intuicioval meg ordog tudja mivel
mindent egyszeruen meg tud oldani, hanem egy specialis
f: problema ->bonyolultsag fuggvennyel rendelkezo akarmi. Hogy
milyen ez az 'f', az nagyon erdekes kerdes, de nem biztos, hogy
feltetlenul erdemes olyan szg.-t epiteni, aminek eloszlasa
megegyezik f-el. Ezert sem hiszem, hogy az MI feladata az emberi agy
utanzasa kellene hogy legyen. Viszont egy valami megiscsak az utobbi
mellett szol: minden problemank a fizikai vilagbol ered, tehat egy
specialis problemahalmazzal van dolgunk, ami nagyon tavol all az
"osszes lehetseges problemak halmazatol", vagyis a matematikatol. Az
agy pedig eppen erre a problemahalmazra szakososdott.
>A gep meglehetosen sok idot es
>energiat felhasznalva szepen ki is szamolta az eredmenyt, majd
>termeszetesen nem irta ki, hisz *minden* kiiratas ures volt, es az
>eddigi munka eredmenyet elhajitva boldogan jelentette, hogy a
>program sikeresen lefutott. Ha csak valami *minimalis*
>intelligencia szorult volna bele ...
Miert, szerinted honnan kene tudnia a gepnek, hogy mit akarsz? Ha
belegondolsz, nem is olyan "minimalis" ismeretanyag kene ahhoz, hogy
a gep kitalalja a forraskodbol, hogy mire vagy kivancsi. Azt hiszem
orok tanulsag, hogy a legrosszabb a felmuveltseg. Nincs elkeseritobb
a kikapcsolhatatlan kenyelmi funkcioknal. :-) Ha turbo pacal mindig
ki akarna talalni a gondolataimat, es beleirkalna a kodba (mint
ahogy egyes szovegszerkesztok belekontarkodnak a dolgokba), kaoszba
fulladna az egesz.
BUEK!
Udv.: Sebestyen Balazs
Ui.: Nem tanultam MI-t. Kerlek Zoltan, meseld el mi az a DA meg NDA.
|
