Urak!
Szerintem a Szalon-ke1pesse1g nemcsak azt jelenti, hogy kultura1ltan
va1laszolunk, hanem azt is, hogy elolvassuk azt, amire va1laszolunk.
U1gy la1tom, Sze1kely Zolta1n nem olvasta, amit Antallro1l (pontosab-
ban a cionizmusro1l e1s hasonlo1kro1l) i1rtam, eze1rt engedelmu2kkel
nem is reaga1lok ra1. Egye1bke1nt csatlakozom Kornai elemze1se1hez
(amit emle1keim szerint szinte ugyanezzel az eredme1nnyel e1n is
elve1geztem), e1s csatlakozom azon va1rakoza1sa1hoz is, hogy Sze1kely
Zolta1n ve1gre arra va1laszoljon, amit sokan ke1rdeztek to3le.

(Kicsit) ma1s: Tova1bbra sincs modera1tori charta1nk. Mit szo1lnak
azon kora1bbi javaslatomhoz, hogy nem kell ko2zo2lni olyan u2zeneteket,
amelyek sem kora1bbi vita1hoz nem kapcsolo1dnak (logikusan), sem pedig
u1j vita1t nem indi1tanak (e1rtsd: vita1t, nem veszekede1st)?

U2dvo2zlettel: Ka1lma1n La1szlo1, Amszterdam

1.) Amerikai es europai iskolak

 Radnai Tamas irta a napokban, hogy amit en "megoldaskent javasolok"
affirmative action ugyben, az nem nagyon menne Mo-n, mivel keves a penz.

 Valoban, csak Amerikara gondoltam, amikor a "kapitalista iskolarendszerrel"
kapcsolatos dolgokat leirtam. Konkretan akartam valaszolni azokra a a meg-
jegyzesekre, amelyek konkretan a hispanicokra es a feketekre vonatkoznak.

 Magyarorszagon -es a legtobb europai orszagban, legyen keleti vagy nyugati-
tudomasom szerint "szocialista" az iskolarendszer: az allam fenntart egy
olyan kozpontilag finanszirozott iskolahazlozatot, amely lehet, hogy nem a
legjobb, de ha valaki igazan tehetseges, es igazan akar tanulni, van lehetosege
a felemelkedese, akarmilyen hatterrel is indul.

 Lehetseges, hogy abnormalis anyagi helyzetu europai orszagokban- kis hazank
is ide trtozik sajnos- az anyagi eszkozok hianya megzavarja ennek a rendszernek
a mukodeste, es igy lehetseges, hogy egy tanyasi ciganyiskolaban ne legyen
vegso soron jobb a helyzet, mint egy amerikai fekete-negyedbeliben. (Bar
Harlemet valoszinuleg nehez alulmulni). Mindenesetre, a felepitesi elv szerintem
jobb Europaban, mint az USA-ban, es ilyen szempontbol meg a mi iskolahalozatunk
is jobb az amerikainal -osszes nyomorat is figyelembe veve.
Hangsulyozom, hogy itt szigoruan az altalanos es kozepiskolakrol beszelek, es
nem az egyetemekrol, amelyekbe az amik oriasi penzeket olnk, de ahol mar
nemcsak amerikaiak tanulnak, hanem a vilag osszes orszagabol erkezo diakok.
(es ahol gyakran eszlelheto, hogy pakisztani, kinai es perzsa diakok nem is
olyan lemaradtak az amerikai kozepiskolakbol erkezett bennszulottekhez kepest
...)

 Amerikaban egy iskolarendszeri reform sokat segintene a hatranyos helyzetuekkel
kapcsolatos gondokon. vegleg valoszinuleg ez sem oldana meg a problemakat,
de legalabb europai szinten lenne a gond megoldatlan.

2.) Szekely Laci ausztral bennszulotekkel kapcsolatos peldajara szeretnek
reagalni. Veluk kapcsolatban ket hozzaallast is ismerek, amelyet elfogadhatonak
tartok:

-az egyik, hogy tudomasul veszem, hogy ok nagyon masok, es hagyom oket
vadaszgatni, megtiltva mindenki masnak, hogy turizmus kivetelevel Ausztraliaba
latogasson.
- a masik, hogy hiszek a sajat eletformam fennsobbrendusegeben, odamegyek,
megtanitom ra a bennszulotteket, es milyen mertekben csokken a teruletigenyuk
a vadaszatrol a foldmuvelesre valo atteressel, olyan mertekben hozok uj
telepeseket.

 Nem tudom viszont azt elfogadni, hogy amikor arrol van szo, hogy nekem kell
a foldterulet, akkor elveszem a bennszulott foldjet, mondvan, hogy az en elet-
formam szerint elve a kevesebb is eleg kell legyen nekik, viszont amikor
alrol van szo, hogy ehhez megtanitsam ot az en eletformamra, es ezert aldozato-
kat is hozzak, akkor varatlanul "tisztelni kezdjem" az o eletmodjukat.
Nagyon kilog a lolab az ilyen ervelesnel.

3.) Valaki a feher kultura moge odatette kerdojellel zarojelben a kereszteny(?)
szot. Szerintem le lehet felejteni. A keresztenyseg zsido eretneksegkent
indult es egyszerre terjedt a kisazsiai gorogok illetve az etiopok iranyaba.
Volt egy korszak ezutan, amikor valoban tobe-kevesbe szinonima volt
keresztenynek es europainak lenni (persze csak akkor, ha elfeledkezunk a kopt
es az azsiai egyhazakrol), de mara ennek vege. A feherek egy nagy resze
nem definialja magat keresztenykent, ugyanakkor pl. a katolikus egyhaz hiveinek
zome mar ma is a fajilag kevert Del-Amerikaban illetve Fekete-Afrikaban van.

 Szilard optimizmussal hiszek benne, hogy a keresztenyseg viszonylag kis
megrazkodtatasokkal lenne kepes tulelni a feher faj esetleges eltuneset.

 Az europai kultura fogalmahoz egyebkent is mindig hozzatartozott a gorog-romai,
illetve a kelta es german orokseg vallalasa, amely a keresztenysegben
mint olyanban csak masodlagos szinezo-elem, helyi hagyomany, amely mindenutt
belekeveredik a keresztenyek gondolkodasaba. Kereszteny szempontbol semmi
kulonbseg nincs a roman templomok kelta-mondakori, skandinav vagy "magyaros"
diszitesei es a mexikoi katolikus templomok aztek motivumai kozt: mindegyik
kedves helyi folklor, amely izleses mertekben muvelve otthonosabba teszi
Isten hazat a hivek szamara, tulzasba vive viszont a balvanyimadas, a torzsi
viszalykodas es a babonasagba valo visszaeses veszelyet rejti magaban.
 Ilyen szemszogbol tehat az europai gondolatok elhalvanyulasa a keresztenyseg
szamara semivel sem megrazobb az aztek kultura pusztulasanal: bizonyos
szempontbol aldasos is, mert ismet levalik nehany olyan elem, amely elfedheti
a lenyeget.

				Udvozlettel, Hetyei Gabor

Minthogy a minap a magyarorszagi borfejuek ugy, ahogy vannak, a
  kadarkorszak termekeikent irattak le -- ami akkor igaz, ha feltesszuk,
  valamennyien fiatalabbak nalam, aki A LEGMAGASZTOSABB MAGYAR EVBEN,
  1956-ban, vagyis Kadar hatalomra kerulesenek eveben :-( szulettem :-) --,
  megkerdeznem, a tolem telheto legnagyobb tisztelettel, hogy az olyan
  borfejuek, mint Rakosi Matyas vajon melyik rendszerben nevelkedtek,
  vagyis melyik rendszer "ajandekakent" ertelmezhetjuk oket?

      Udvozlettel, Borocz Jozsef