Tisztelt KORNYESZ!
Folytatom akkor a Dianaval valo kotekedest:
En irtam eredetileg:
> > Az egyetlen dolog, amivel
> <kapcsolatban meg nem lattam soha egyetlen normalis
> <tervezetet sem, hogy hogyan lehetne Mo. energiaellatasat a
> <megujulo energiaforrasokra epteni. Itt nem erdemes mondjuk
> <Norvegiaval, Hollandiaval, meg Svedorszaggal peldalozni,
> <mert egeszen masok a termeszeti adottsagok.
Diana valasza:
> Nem ertem, miert ne lehetne ezekkel az orszagokkal peldalozni. A
> skandinav orszagoknak (es hollandianak) pl. szinte nincs napsutesuk,
> ami nalunk rengeteg van. Szegeny hollandoknak meg annyi
> szintkulonbseguk sincs, amire vizeromuvet lehetne epiteni, mint nekunk.
> Kaliforniaban olyan szarazsag van, hogy a biomasszarol el lehet
> felejtkezni.
Azert itt van egy kis csusztatas. a skandinav orszagok nem
a napsutesre epitik az energiaellatasukat, hanem a
vizienergiara (ami nekunk nincs). Hollandia szinten nem a
napra ill. a vizre epit, hanem a szelre, amellyel
kapcsolatban egy regebbi Kornyesz-vita mar megallapitotta,
hogy nalunk nem aknazhato ki igazan gazdasagosan.
Kaliforniaban pedig lehet, hogy kevesebb a biomassza, mint
nalunk, de a napsutes joval erosebb.
> midnen klimaban van valami, amit nagyszeruen ki lehet hasznalni.
> Magyarorszagon magas a napsuteses orak szama (es a napsutes
> intenzitasa is magas), tehat ragyogo lehetosegek vannak a napenergia
> legkulonfelebb kiaknazasara; kitunoek a lehetosegeink a biomassza
> felhasznalasara (pl. azok a mezogazdasagi mellektermek, stb.); es
> szelunk is egesz tisztesseges. Szerintem sokkal jobb pozicioban
> vagyunk, mint Dania vagy Hollandia, de akar Svedorszag is (mert a
> meglevo es elfogadhato vizienergia-potencialjukat mar kihasznaltak),
> megujulo energiapotencialt tekintve.
Pont a fenntiek miatt ezzel nem egeszen tudok egyeterteni.
Hol epitenel te nalunk vizieromuvet? (Ugy hogy ne okozz
vele termeszeti karosodast). Egyebkent kivancsi lennek,
hogy a zold mozgalmak hogyan viszonyulnanak a tervedhez? A
szelunk pedig nem eleg eros ahhoz, hogy nagy (igazan
gazdasagos) eromuveket alapozzunk ra. A napsutest
ketsegkivul ki lehetne hasznalni, de tudtommal meg nyugaton
is eleg keves pelda van arra, hogy a hazak villamos
energiaval valo ellatasat teljesen napenergiaval oldjak
meg. Egyreszt a napelemek rendkivul dragak, masreszt az
energia tarolasa sem megoldott.
Abban ketsegkivul igaza van Diananak, hogy foleg videken
ill. csaladi hazak eseteben sok futesi energiat meg
lehetne sporolni a biomassza ill. a szolaris energia jobb
felhasznalasaval. Erre vannak is kezdemenyezesek. De ez nem
tenne feleslegesse az atomeromuveket, hiszen a hazakat most
sem villannyal futjuk. A kerdes az, hogy hogyan lehetne pl.
Budapest aramellatasat megujulo energiaforrasokbol fedezni.
Szoval tovabbra is kivancsi lennek, hogy letezik-e
barmilyen normalis elkepzeles, amely alapjan Mo-n. az ipar
ill a nagyvarosok energiaval valo ellatasat megujulo
energiaforrasokbol lehetne fedezni.
A sved atomeromuvek temajaban: az irasom arra akart
ravilagitani, hogy az altalam leirt okok miatt egyaltalan
nem biztos, hogy a svedek valoban olyan hamar leallitjak az
atomeromuveiket. A masik: erdekes ez a kulonbseg az USA es
Europa kozott. En pl. ugy tudom, hogy Finnorszagban az
atomeromuben termelt aram (az eromu beruhazasi koltsegeit
is figyelembe veve) olcsobb, mint az egyeb forrasok (az
Oroszorszagi importnal nem). Igaz itt a sugarzo anyagok
vegso tarolasa relative egyszeruen oldhato meg.
Udv Xux
|
