Tegyuk fel, hogy ugyes ember leven osszeutok egy kockat, amelynek minden
fala tokeletesen visszaveri a fenyt. Teszek ra egy
tokeletesen zarodo ajtot, majd az ajtot kinyitva ovatosan a Nap fole
hajolok es teleengedem a dobozt fennyel. Aztan hirtelen becsukom a rest.
Mi tortenik odabent? 

Kicsit pontosabban fogalmazva:  Egy zart terresz minden hatarolo felulete
100%-os fenyvisszavero. Adott a terreszen belul az elektromos es magneses
vektorter egy adott pillanatban. Az hogy mi tortenik ezutan odabent, a
Maxwell egyenletek irjak le. A kerdesem az, hogy vajon mi tortenik ezen
differencial-egyenlet rendszer megoldasaval hosszu ido eltelte utan?
Letezik-e valamilyen, esetleg periodikus fuggveny, amelyhez konvergalna a
megoldas a kezdeti feltetelektol fuggetlenul? 

Ilyen differencial-egyenletek, egyenletrendszerek leteznek, pl. ha a
diffuziot leiro egyenletet vesszuk, a megoldas hosszu ido eltelte utan
tetszolegesen kozel kerul a konstans fuggvenyhez. Elegge nyilvanvalo, hogy 
ennek igy kell lennie, de be is tudom bizonyitani. 

Vajon letezik-e hasonlo hatar-fuggveny a Maxwell egyenletekre?
Kivancsian varom, mit tudunk kozosen kisutni.

Ne'meth-Cso"ri Tama's   

			TAMAS NEMETH (Hungary)
			  1600 Grand Avenue
			  St. Paul, MN 55105 	
			
			   (612) 696-7145

Udv mindenkinek!

On Thu, 11 Dec 1997 03:07:30 EST,   wrote:
[ollo']
>mert egyedul a matematika teljesen egzakt tudomany.
Ezzel vitaba szallnek. (Pusztan a fizika vedelmeben. ;)) Modszereit
tekintve a matematika elvileg egzakt, de allitasait tekintve mar nem
annyira, mert azoknak (legalabbis nemelyiknek)  az eldonthetosege 
fugg az  axiomarendszer megvalasztasatol (ld. kontinuumhipotezis,
Godel-tetelek).

>A fizikaban mar lehetseges es van is tevedes, csalas,
Sajna a matematikaban is lehetseges (nem allitom, hogy
van is). Pl a negyszinsejtes bizonyitasa szamitogeppel
nagy szakmai vitakat valtott ki, egyesek szerint ez nem volt
bizonyitas. Masik pelda: valaki ad egy nehanyszaz (!) oldalas
bizonyitast valamilyen problemara (tobb ilyen is volt mar). Ki nezi
at? Lemmarol lemmara? Senki. Akkor az most be van bizonyitva
ugy istenigazabol? Haat... Na ezert irtam ugy, hogy : modszereit 
tekintve _elvileg_ egzakt, mert gyakorlatilag nem annyira.
O.K., a fizikaban meg igy is sokkal tobb a buktato, elismerem.

>amikor tudomanyt emlegettek, azt ertettek rajta, amit a sajat
>korukban, tarsadalmukban altalanosan elfogadott volt, es nem azt,
>amit egy-ket ember gondolt rola.
>
>Czettele Gyozo
Tenyleg sok ~tudomany tudomany mivolta
hely- es korfuggo. De nem mindegyike'! Pl. (a peldanal maradva)
a matematika valoszinuleg minden kulturaban kivivta es ki is
vivja majd a tudomany megnevezest, mig pl. a kecskefeje's
fogasainak gyujtemenye talan inkabb nem. ;) De abban mindenkeppen
igazad van, hogy ebben a kerdesben nagyon nincs eles hatar, es erosen
bejatszanak a kulturalis korulmenyek.

Sziasztok,
gereble.

>Vegyunk egy dobozt a vilagurben. Ha benne vagyunk es nezegetunk
>egy almat, az lebeg. Sulytalansag van. De egyszer csak elkezd az egyik fal 
>fele gyorsulni az alma. Persze mondjuk, mert valaki gyorsit minket 
>kivulrol.
>Igen am. De mi van ha nincs semmi a vilagban, csak mondjuk ket doboz.
>Egymashoz kepest gyorsulnak. Melyikben fog az alma lebegni?

Ha csak ket doboz van, akkor is van egy tomegkozeppontjuk. Ez nem fog 
elmozdulni! Ha az egyik dobozt gyorsitom a masikhoz kepest, akkor a ket 
doboz kozott kell eronek fellepni, es akkor egyforman fognak mozogni, csak 
ellentetes iranyban (egyforma dobozok). Ha csak az egyik dobozt gyorsitom 
raketafuvokakkal, akkor csak az egyik doboz fog gyorsulva mozogni, 
pontosabban csak az a resze amit nem lovelt ki magabol forro gazok 
formajaban a fuvokakon keresztul.
Ha van egy rendszerem amit vizsgalok, akkor ne ugy vizsgaljam, hogy arra 
kulso erok hatnak, es annak a hatasat akarom megmagyarazni kizarolag a 
rendszerben hato erokkel!