A KLTE kozmuvelodesi irodaja altal szervezett magyar  ostorteneti
eloadassorozat utobbi ket eloadasa nem volt annyira sikeres mint a
korabbiak. Mindazaltal hallottunk erdekes es felfoghato dolgokat, ezeket
szeretnem most roviden  ismertetni.

   Molnar Geza az arteruleti gazdalkodas kutatoja, errol tartotta eloadasat.
A mai tudasunk szerint az ontozeses gazdalkodas elozmenyenek az arhullam
szetterulesehez es visszahuzodasahoz alkalmazkodo termelesi modot
tekinthetjuk. Az ontozeses gazdalkodas az i. e. VI. evezred derekan jelenik
meg Mezopotamiaban. Ez a gazdalkodasi forma par evezred alatt o"kolo'giai
katasztrofahoz vezetett. Az ontozese gazdalkodas eredmenyekeppen a videk
elsivatagosodik, folyovolgyei szikesednek, termeketlenne valnak.

  Oseink az eurazsiai sztyeppen, a folyovolgyekben evezredeken at az arteri
gazdalkodast folytattak. Ennek alapja az, ha a folyo kiont, ugy tegye,
hogy annak hasznat mi is elvezzuk. Ez annnyit jelent, hogy mi szabjuk
meg, hogy az erkezo arhullam hol es hogy ontson  ki, mikent teruljon szet az
arteren. Ennek megfeleloen vagjak at a folyo hordaleka kepezte gatakat, a viz
minel lassabban teruljon szet es a kivant sebesseggel huzodjon majd vissza,
ez a cel. Ez az okologiai kovetelmenyeket
kielegito vizgazdalkodast kovettek oseink a Karpat medenceben is a XIX.
szazad kozepeig. Az azzal valo szakitas ota az Alfold kiszaradasa beindult,
az elsivatagosodas valos veszely.

  A masik eloadast Varga Geza tartotta, "Bronzkori magyar irasbeliseg" cimmel.
Vele egy este hallhattuk volna Forrai Sandor professzor urat, sajnos betegsege
miatt o nem johetett el, talan tavasszal lesz hozza szerencsenk. Ez azert is
sajnalatos, mert Varga Geza, aki az Irastorteneti Kutatointezet munkatarsa,
munkait es eloadasat is a Forrai prof. munkassagara epitette. Az Irastorteneti
Kutatointezet valamilyen maszek kezdemenyezes lehet, nehany eve alapitottak,
gondolom, nem az MTA. Forrai Sandornak a magyar rovasirasrol szolo konyve az
idei konyvheten jelent meg. Varga Geza mondanivalojanak lenyege, ahogy
ertettem, a kovetkezo.

  Nem tarthato az a felteves, hogy a szekely-magyar rovasiras a tu"rk irasbol
szarmazik. Van kozottuk rokonsag, de azt inkabb azzal lehet magyarazni, hogy
kozos gyokereik vannak, illetve, hogy a szekely rovasiras archaikusabb, mint
a turk. A szekely rovasirast  jel- es rendszerbeli egyezesek a legelso
fogalomirasokhoz kotik, de eddig ezeket az egyezeseket veletlenek sorozatanak
tekinthetik. Az elvegzett matematikai ertekeles az ilyen foku egyezes
lehetoseget kizarja, ezert az egyezesekre mas magyarazatot kell keresni.

  Ahogy ertettem, a matematikai vizsgalat elve a kovetkezo volt. A betuirasok
jeleirol felteteleztek, hogy egy jel legfeljebb hat alapelembol all. Mondjuk
I - ez egybol, L -ez kettobol, H, Z, N, Y -ezek harombol, M, E,  - ezek
negybol,  stb. A hat alapelemet definialva, veve a hangok, betuk keszletet,
a tudos matematikus becsles szerint 10^75 abecet lehet definialni. Mikozben
csupan nehany ezer abece letezik, amelyek kozott kulonbozo rokonsagi fokokat
lehet megallapitani. Ezeknek a gyokere nyilvan torteneti.
  Nekem ezzel csak az a bajom, hogy a legegyszerubb jelek, amelyek
egy-ket-harom alapelembol allnak, nyilvan minden abeceben konnyebben
elofordulhatnak, nem-veletlen egyezest a bonyolultabb jelek kozott lenne
erdemes keresni, nyilvan a hivatasosak ezt jol tudjak, tudhatjak.

  Az eloado szerint a legelso irasjegyek erdetileg mitoszokhoz kotodo,
vallasos jellegu szimbolumokbol, fogalomjelekbol alakultak ki. Mivel ezek
(a mitoszokkal egyetemben, azok termeszetenek megfeleloen) igen nagy
teruleteken kozismertek voltak, a legelso irasokban sok jel formaja es
jelentese azonos.  Peldaul a halmon allo kettos kereszt a sumer, egyiptomi,
kinai irasokban egyarant "uralkodo" jelentesu, akar a magyar cimerben.
A kettos kereszt sokszor a harmashalommal, a hun emlekeken kilenc
halommal fordul elo, ezek
a letezes kulonbozo szintjeit jelolik. Ezek szerint a szlovak cimerben is
ez az osi szimbolum maradt fenn. Ne pereljek tolunk tehat el a Matrat,
ezen a jogcimen nekunk sem jar a Tatra es a Fatra.

  Az eloado szerint a szekely rovasiras a legosibb betuirasnak, a foniciainak
az igen kozeli rokona. Ez az iras a Mezopotamiabol a sztyeppere felvandorlo
hurritak kozvetitesevel kerult oseinkhez, legalabb is annak egy reszehez, a
szabir-magyarokhoz. Sajnos, a hurritakrol most hallottam eloszor, ha valaki
tud roluk, meg a szabir-szavard magyarokkal valo kapcsolatukrol, jo lenne,
ha tudasat kozkinccse tenne.

  Az eloadassorozat februarban folytatodik. A meghivott eloadok a programfuzet
szerint Szo"cs Istvan (Kolozsvar), Molnar V. Jozsef, Pap Gabor, Szantai
Lajos, Takacs Gyorgy, Erdy Miklos (New York). Azert ha mas erdekesebb eloadast
kifogok addig itt Debrecenben, arrol is irok.

  Minden jot kivan Laszlo