Kedves Laci, Andras es tisztelt Vita!

Talan nem banjatok, ha belekotyogok, ebbe a vitaba:

>  Hogy majd ha lesz idod, egyszerubb legyen valaszolnod, pontosabban
>megfogalmaznam a folytonos - ugrasszeru evolucios atmenetre vonatkozo
>kerdeseket:

> - Igaz-e, hogy egy fajra a DNS hossza,

Nem, nem a hossz a lenyeg, hanem a bazissorrend, a szekvencia. Bizonyos
helyeken igen hosszu betoldasok vagy kiesesek elofordulhatnak barmilyen
kovetkezmeny nelkul.

> szegmentalodasa pontosan definialt.

Nem tudom, mit ertesz szegmentalodas alatt. Altalaban nem szoktunk a DNS
szegmentalodasarol beszelni. A DNS-t kepzeld el ugy, mint egy lancot, egy
zsinort, melyere egysegnyi tavolsagonkent jelek vannak erositve.
A lanc egy cukor-foszfat-cukor-foszfat-cukor-foszfat.... monoton polimer,
a jelek a cukorhoz kapcsolodo bazisok, melyeket A, G, T es C -vel jelolunk.
Ket ilyen lanc all parba egymassal nagyon szigoruan G:C es A:T parosodassal.

>- Feltetelezve, hogy van kotyogas, nezzuk a magzat keletkezeset jelento
>folyamatot. Az apa es az anya DNS szalai osszeforrnak es kialakul a
>magzatot definialo DNS. Hogyan tortenik kokretan az osszeforras.

Sehogy. A spermium is, a petesejt is 23 db DNS molekulat cipel (egy
kromoszoma = egyetlen hosszu DNS molekula + csomagolas). Osszeolvad a
petesejt es a spermium, az uj lenynek 23 par (=46) kromoszomaja lesz.
Ezek a kromoszomak paronkent nagyon hasonloak egymashoz, de nem azonosak sem
informaciotartalmukban, sem hosszukban, de esetenkent meg a genek sorrendjeben
sem (ezt utobbit hivjak inverzionak: egy darab "egyszeruen" kivagodik a
DNS szal kozeperol es megforditva epul vissza, sok esetben anelkul,
eszlelheto valtozast okozna).

> -Mennyiben kulonboznek a rokon fajok DNS lancai? Ha peldaul a csimpanz
>es az emberi DNS kozotti kulonbseget nezzuk, miben nyilvanul az meg?
Mivel sem az ember sem a csimpaz teljes genkeszletet (=genom) meg nem
ismertuk meg ezert erre a kerdesre csak extrapolacioval lehet valaszt adni.

>Vannak olyan szelvenyek, amelyek csaknem azonosak?
Igen. Sot, vannak olyan szakaszok, jelentos szamban, melyek a halak es az ember
kozott is csaknem azonosak.

>Az eltero szakaszok mennyire kulonboznek?
Valtozo, de nem tulsagosan. De vannak olyanok is, melyek alapvetoen kulonbozoek
 .

>Tehat peldaul az agy kiepiteseert felelos DNS szakasz mennyire kulonbozik
Attol felek, meg nem tudjuk mely szakasz(ok) mely genek  felelosek az agy
felepiteseert.

> -Mit lehet arrol mondani, hogy a  ket faj DNS-ebol osszefercelt DNS
>milyen lenynek felel meg? Mennyire eletkepes es kepes-e onmagat replikalni?
(nem kotozkodok, csak pontositok: ket faj DNS-ebol osszerakott DNS milyen lenyt
DEFINIAL, es ez a leny mennyire kepes...)
Kimeranak nevezzuk az ilyet, es attol fugg. Egy egy gen atvitele egy masik
fajba meg nem valtoztatja meg alapvetoen a befogado faj faji jellegzetessegeit,
altalaban "csak" egy uj tulajdonsagot ad hozza/vesz el.
Nagyobb szabasu osszerakasok redszerint csak mesterseges korulmenyek kozott,
tapfolyadekban, sejttenyeszetben eletkepesek, es nem fejlodnek "lennye".
Az a tendencia, hogy ha osszekeversz mondjuk egy eger es egy emberi sejtet
vagy akar sargarepa es ember sejtjeit, osszeolvasztod (fuzionalod) oket
akkor az utod utodaibol (tehat osztodni fog a hibrid!) lassan kihullanak
az egyik "szulo" kromoszomai es egyre jobban csak valamelyik osre fog
hasonlitani. Sejt szinten. Sohasem lesz sem eger, sem ember sem semmi egyeb
lelole. Megmarad sejttenyeszetnek. (A repa es ember hibrid sejt nem biztos,
hogy egyaltalan osztodik-e, nem emlekszem)
Kozelebbi rokonsag eseten kapsz utodot ugyan (ld. oszver) de az steril,
tovabbszaporitasra keptelen lesz.

>Mit jelent az, hogy a kozos ostol az emberig, masreszt mondjuk a
>csimpanzig vezeto vonalon "folytonos" volt az atmenet?
Itt mar en is csak "filozofalok", ez nem szakmam. Ezt en ugy ertelmezem, hogy
a kozos osbol egyedi valtozasok (mutacio: A->G,C vagy T, G->A,C vagy T
stb csere; egy bazis kiesese, egy bazis beekelodese, nagyobb szakasz kiesese,
nagyobb szakasz beepulese, duplikalodasa, athelyezodese) sorozataval, valamint
az igy kapott uj informacio ujrakombinalasaval (rekombinacio) jott letre az uj.
Errol meg vagyok gyozodve.
Azt mar filozofiai kerdesnek tartom, hogy ezen valtozasok valamelyike
"minosegi ugras"-nak minosul-e.
A valtozasok veletlenszeruek, egy picit masfajta utod jon letre, ez
vagy eletkepesebb, vagy kevesbe, vagy semleges. Ezen mukodik a szelekcio.
Ez meg nem uj faj! Kepes visszakeresztezodni az osevel.
Mikortol uj faj? Amikorra elegendoen sok valtozas halmozodott fel ahhoz,
hogy a ket utod mar ne legyen kepes egymassal szapodni. Ehhez altalaban
terbeli/idobeni/eletmodbeli szeparacio szukseges, hogy legyen ido
a valtozasoknak osszegyulni.
						Udv
							tamas