Koszonom a valaszokat a holdbefogas temakorehez. Nehany megjegyzest
tennek meg vedekezeskeppen:

>: >Jelen ismereteink szerint Fold-Hold rendszerben arapaly okok miatt
>                                                   ------------------
>: >mozgasi energiat nyer a Hold a Fold forgasi energiajanak rovasara.
Igy
>:                 ^^^^^^^^^            --------------------
>Errol az elmeletrol nem tudok nyilatkozni, nem tudtam visszanyomozni az

>eredeti irast se (nem tul jo mifelenk a newsfeed :< ). Viszont Bela, te

>szerintem kicsit egyszeruen veszed a dolgot.:
>: A mozgasegyenlet
>: szerint ugyanis m*v^2/r = k*m*M/r^2.
>Vagyis a Fold-Hold rendszert ket tomegponttal modellezed, ilyen
>rendszerben pedig arapaly okoknak, forgasi energianak helye sincs,
>ugyhogy eselyt sem adsz az effektusnak, hogy fellepjen. Ez nem tul
>tisztesseges ;)). Hangsulyoznam, hogy az altalad kritizalt elmeletrol
>semmi tobbet nem tudok, kritikadat csupan elvi alapon kritizaltam

Itt en nem vitattam, az arapaly jelensegebol valo energianyeres
lehetoseget, csupan azt szerettem volna erzekeltetni, hogy ha a hold
MOZGASI energiaja no, akkor szuksegkeppen kozelebb kerul az
anyabolygohoz, ennek igazolasahoz hasznaltam a tomegpontos modellt. Az,
hogy ez az energia forgasi, meg arapaly dolgok miatt jon, az
termeszetesen nem johet ki ilyen modon.

Egyebkent teljesen egyetertek Schmidt Laszlo kiigazitasaval, a hold a
Foldtol valojaban energiat kap, nem csupan mozgasi energiat, igy valoban
tavolodnia kell. Ennek ellenere az eredeti cikkben:
>Jelen ismereteink szerint Fold-Hold rendszerben arapaly okok miatt
>mozgasi energiat nyer a Hold a Fold forgasi energiajanak rovasara. Igy
megiscsak mozgasi energiarol van szo. Bizonyara eliras.

Egyebkent tenyleg erdekes a dolog. Ha mondjuk a Naprendszerben talalhato
por valamilyen modon fekezi a Foldet, akkor ez most mit okoz ? A fekezes
nyilvan csokkenti a mozgasi energiajat, igy ezzel egyutt a mechanikai
energiajat is, ami egy belsobb palyanak felel meg. Ott viszont nagyobb
sebesseggel kell haladnia, ami a gyorsitas peldajanak tukorkepekent, azt
a szinten erdekes helyzetet adja, hogy a fekezes hatasara no a sebesseg
!
Udv:
Smodics Bela

Sziasztok!

Mielott Horvath Pista ujbol hatat fordit nekunk, szeretnem provokalni a
kozmologiai modellek megszuleteset.
Fiuk. Irjatok mar valamit, hogy Pista kifejthesse hol is erdemes keresni.

Az En problemam az a robbanasos elmelettel, hogy egy harom dimenzios
robbanasnak felismerheto fizikai jegyei vannak.
Namarmost az univerzum mintha tul homogen lenne.
Hol vannak a szamitasok egy robbananasi anyageloszlasrol?
Sehol nem talalom, hogy valaki elemezne a gombhejakat.
Ha homogenitas van, akkor mitol?
Es ha megis robbant, akkor mekkora?
Aztan az a franya sotet anyag sem hagy nyugodtan.
Tul egyszeru, es borzasztoan nagy bizonytalansagi tenyezo.

Aztan van megegy kerdesem?

Van egy igen komoly meghatarozo eleme az ismert univerzumnak, ez pedig a
felso hatarsebesseg.
A fenysebesseg.
Alig talalok spekulaciot a feny kettos termeszetenek magyarazatara.
Nem kene vele tobbet foglalkozni, mintha  a dolgok egyik vege lenne?

Egyszer mar feltettem, de mindenki kihagyta.
Mit tortenik, ha ket fenykvantum egymassal szemben halad?
Talakozhatnak e?
Hol neztek ezt  meg? (ki volt az?)
Van e erre valahol irodalom?

Eszembe jut egy regi otlet is, hogy a villanykapcsolo mellet lehetne egy
sotedest kapcsolo is?
(Elmeletileg?)

Udvozlettel:
Szebeni Attila