Gabor,

  Egy regebbi temat hozok elo most, arra tekintettel, hogy a valasszal ados
maradtam feligmeddig. A tema a liberalizmus volt, pontosabban az a kerdes,
mi is a liberalizmus. Eleget elemeztem en is egy sajatos nezopontbol es masok
is, de a lenyegrol nem szoltunk.
   Meglatasom szerint a hazai kozeletben liberalis ero gyanant follepo
mozgalmak es megmozdulasok negativ megitelese arrol arulkodik, hogy mas szin-
ten szervezodnek a hatalmi erok, mint ahogyan azt definicio szerint varna az
ember. Foltetted a kerdest, politizalhat-e liberalis beallitottsagu ember ma
Magyarorszag kozeleti viszonyai kozott. Erre a valasz eppen az elobbiek miatt
csak ugy adhato meg, hogy az illeto kenytelen elhatarolodni attol a kozeleti
terulettol, amely kisajatitotta a liberalis eszmeket. Ugyan igy kerdezhetned
azt is, hogy egy Mahatma Gandi tipusu gondolkodo-politikus, hogyan tudna ma
beilleszkedni az osszekuszalt es folforgatott politikai viszonyokba.
  Azt hiszem a politika nem determinalja az egyen korruptsagat, de a korrupt
politika szamara a nem korrupt politikus "test-idegen".
   Ha azt kerdezed, vajon tudok-e mutatni politikai tenyezot korruptsag nel-
kul, akkor emberekre, egyenekre fogok mutatni, akiket mindenkeppen elvalasztok
attol a kozegtol, ahol politizalnak. Erdemeiket nem fogom azonositani partjuk
erdemeivel, hibaikat nem fogom partjuk vagy partideologiajuk hibajakent kezel-
ni.
   Valaszom vegezetul az tehat, hogy helye van minden gondolkodo embernek,
es azok a maguk ontorvenyu modjan jelen is vannak, de ezt nem tartom egy rend,
egy eszme gyozelmenek vagy egy masik kudarcanak. Sokszor azt latja az ember,
hogy eppen akadalyozzak az Egyent, az Embert ahelyett, hogy segitenek es eppen
az a korrupt hatalom teszi ezt, amelyet valami hitvany ero bitorol. Az eszmet
mindig az egyen valositja meg, vagyis liberalizmus (mint barmi mas) az egyen
tetteiben keresheto, nem politikai tomorules farsangi mulatsagan, kortes (es
korhely) megmozdulasain.

  Magyarorszagon eppen arra az elmozdulasra volna szukseg, amelynek hatasa-
ra politikai partok arculatat a benne megjeleno egyenek arculata alakitja.
Ez meg nem mondhato el es addig igazabol nincsen demokracia sem. Hamar a
partokon belul sem ervenyesul az egyen csak a tomeg, akkor ez arrol arulko-
dik, hogy az egyen mellekes es az erdek csoportos, megcsak nem is tomeges.
 Persze legjobb volna egyeni erdekek menten egyuttelni, hiszen azok rejtik
a tomeg erdekeit is, de ennek semmi jele idehaza. Egy politikusnak nehezebb
a dolga parton belul, mint kivul.
                                                Udvozlettel, Koos Kolos