Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1836
Copyright (C) HIX
2002-05-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: feketelyuk (mind)  128 sor     (cikkei)
2 Re: funyiro (mind)  19 sor     (cikkei)
3 fekete lyuk, fekete macska (mind)  56 sor     (cikkei)
4 Re: Elforgatas (mind)  24 sor     (cikkei)
5 Megint a BS-rol (mind)  76 sor     (cikkei)
6 funyiro (mind)  63 sor     (cikkei)
7 Re: elforgatas/szinlatas (mind)  42 sor     (cikkei)
8 Treforgas? (mind)  64 sor     (cikkei)
9 funyiras ultrahangal (mind)  38 sor     (cikkei)

+ - Re: feketelyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Endre.varga:
Starter@ irta:

>> Az osszeomlas soran pedig a forgas gyorsul a
>> perduletmegmaradas miatt),
>> akkor a benne levo anyag nem egy pontban, hanem gyurun
>> helyezkedik el,
>> az esemenyhorizont torusz alaku, es - elegendoen nagy
>> tomegu fekete lyuk
>> eseten - VALOSZINULEG at lehet menni rajta e'lve (nem az
>> esemenyhorizonton, hanem a gyurun) es VALOSZINULEG nem a sajat
>> vilagegyetemunkbe jutunk vissza.
>Ez a toruszalak-gondolat nagyon erdekes. Figyelembe kell
>azonban venni, hogy a befele zuhanva a feketelyukba lassul
>az ido, ez vajon hogyan hat a perduletre? Szerintem egy
A belso ideje lelassul, de a kulso megfigyelo szamara nem. Szamolni kell
a relativisztikus hatasokkal, tehat - az esemenyhorizonton kivul - semmi
sem poroghet fenysebesseggel, ezt megkozelitve nem gyorsul aranyosan a
gyorsitoerovel. A horizonton belul nem tudjuk.

>ilyen szuperkemeny anyagot meg ebben a leptekben sem
>tekinthetunk folyekonynak, ezert szerintem legfeljebb kicsit
>ovalis a vegeredmeny, de nem torusz. Ez persze
Egy normal bolygo (pl. a Hold) mar boven folyekonynak tekintheto. A
csillagok belseje is. A fekete lyukrol nem tudjuk.
A lyuk anyaga, ha all, egyetlen pont. Szerintem ha forog, akkor sem
"kenodhet" szet, akkor viszont csakis vegtelenul vekony (1 dimenzios)
gyuru lehet, amelynek az atmeroje a benne levo anyagtol es a forgas
sebessegetol fugg. Az esemenyhorizont talan lehet ovalis is...


>Annyira, hogy a lenyegre meg mindig emlekszem. Az elmelet
>szerint tehat: mivel az anyag nagy nyomason annihilalodik,
Ez Neked mit jelent ?

>el lehet gondolni, hogy a feketelyukak belsejeben az anyag
>annihilalodik, tehat egy ureg keletlezik, amely
>gyakorlatilag nagyon nagy surusegu fennyel van tele,
Lehet, csak az anyagnak ezt az allapotat meg nem ismerjuk.

>annihilaciot koveto brutalisan nagy energiaval, az ureg
>hatara pedig az a belso horizont, ahol mar nem tortent meg
>az annihilacio, ertelemszeruen neutronokbol all. A feny egy
Biztos, hogy ott meg vannak neutronok ? Lehet, hogy mar regen
felbomlottak!

>resze, mivel az uregben mar joval kisebb merteku a
>gravitacio (ha nem nulla), ha atjut a neutronhejon a
A gravitacio nagyon gyorsan valtozik, gyakorlatilag a "pontbol" kijutva
rogton hihetetlenul nagy (lehet), majd kifele csokken(het) es az
esemnyhorizont utan mar a feny ki tud szabadulni. Hogy a "ponton" belul
mi van...

>felszinre, ott egyfajta fenyoceankent hompolyog, amennyiben
>a sebessege nem elegendo a csillag elhagyasahoz. Ha
Lehet, erdekes elmelet, de nehez bizonyitani.

>elegendo, akkor meg mindig neutroncsillagrol beszelunk, es
>szamos neutroncsillag egykor talan mar feketelyuk-allapotban
>is tartozkodott, csak az annihilaciot kovetoen annyit
>vesztett a tomegebol (hatareset), hogy visszakerult a
Szerintem nem, mert a fekete lyuk kialakulasahoz eleg nagy csillag kell
(Nap x 10), a parolgasa viszont eleg kicsi es hiaba csokken le a tomege
pl. a Nap tomege ala, kozben olyan allapotba kerult, hogy nem alakul
vissza.

>neutroncsillag-allapotba es igy hizik tovabb addig, amig
>ujra eleg nagy tomegu nem lesz ahhoz, hogy onmagaba forduljon.
Mitol hizik ??? A csillagok inkabb fogyni szoktak!

>Tehat az eredmeny: ureges feketelyuk belul fennyel, kivul
>pedig "hompolygo" fenyoceannal.
De ez nem jut ki belole, tehat ettol nem fog fogyni!

>Na ja, de ebbol egy igen izgalmas dolog kovetkezik, hiszen a
>feketelyuk belsejeben sokkal lassabban telik az ido. Ez
>megvaltoztathatja a tavolsag meghatarozasat is, az energia
>nagysaganak meghatarozasat is. Mivel ott belul a hatalmas
>energiasuruseghez lassabb ido kapcsolodik, a tavolsagok, a
>korpalyak atmeroje is megvaltozik. Ez alapjan elgondolhato
>az, hogy amit mi innen nagy energiasurusegnek tekintunk, az
>ott bent vilaguri hideg. Az ido lassulasa miatt a tavolsagok
>megnonek, igy akar egy kulon, szuveren vilagegyetem is
>kialakulhat a feketelyuk belsejeben annak minden
>sajatossagaval, elektronjaval es galaxisaval, amelynek sajat
>exkluziv osrobbanasa talan eppen a kezdeti annihilacios
>robbanas volt.
Igen, errol en is hallottam. Az elmelet szerint a lyuk keletkezese
kozben a belsejeben lelassul az ido es kialakulhatnak ezek a jelensegek.

> Es ez alapjan elgondolhato az is, hogy talan
>mi magunk, a vilagegyetemunk is egy ilyen feketelyuk
>belsejeben helyezkedik el (annak urege) es a Nagy Mozgato
>eppen a mi feketelyukunk belso felszine?
Na, ez itt a gond. Egyaltalan nem biztos, hogy amit idaig irtunk, igy
van. A fekete lyukba pl. folyamatosan (de - foleg, ha gyuru alaku lyuk -
nem egyenletesen) omlik befele az anyag - es raadasul hihetetlen
energiaval! Valoszinu, hogy joval nagyobb az energiaja, mint annak az
"agyagnak", amelyik mar ott van. Ezt valahogyan eszlelnunk kellene a mi
vilagegyetemunkben - idolassulas ide vagy oda. A nalunk jelenlevo
hattersugarzas szinte teljesen egyenletes es kis energiaju.

Ha igy van, akkor sem biztos, hogy a lyukban ugyanazok a torvenyek
ervenyesek, mint nalunk. Ha ervenyesek is, akkor sem biztos, hogy
hasonlo vilagegyetem alakul ki. Ha kialakul is, nem biztos, hogy hasonlo
Tejutrendszer, Naprendszer, Fold, elet, kultura
keletkezik.....................................

>Es ez a sor talan folytatodik lefele es felfele is.
Igen, regen azt gondoltak, hogy az atom elektronjan lehetseges elet, a
Naprendszer analogiajara. "The girl in the golden atom" c. konyv.

>Meg egy gondolat: a gyuru kozeppontjahoz kozeledve a
>gravitacio gyengul, a gyuru kozeppontjaban nulla. De mi
>okozhatja (ha a gravitacio mar gyengult) a dimenziovaltast?
Nem a kozeppont, hanem az, hogy a vilagvonalakat nem lehet ugy
megszerkeszteni, hogy a gyurut megkerulo es a gyurun atmeno vonalak
talalkozzanak. Ez jelenthet dimenziovaltast vagy az elmelet
hianyossagat...

>Osrobbanas:
>Fogas tema... :)) Egy a vilagegyetem osszes anyagat
>magabatomorito hiperfeketelyukrol beszelunk, mely eseteben
>nincs az az Isten, akarom mondani energia, mely szet tudna
>vetni...
Ki mondta, hogy szetvetette ?
Csak mi latjuk ugy, hogy tagul a vilagegyetem, ahogy no a lyuk tomege.
Te pl. kilatsz a vilagegyetemunkbol ?
+ - Re: funyiro (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Temakor: Re: funyiro ( 10 sor )
>Idopont: Tue May 21 15:13:27 CEST 2002 TUDOMANY #1833
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>> A fold ala kell egy drotot leasni? Gondolom, akkor valami indukcios
>> elven erzi, ha kifutott a teruletrol.

>  Pontosan. Alapvetoen kutyakra fejlesztettek ki amerikai szokasokhoz (ott
>nincs kerites). Kutya nyakaban van egy berendezes, ami fulsiketo hangot
>ad ultrahang tartomanyban (amit kutya hall, ember nem) ha tul kozel megy
**********
erre vonatkozó pontosabb freki adatok erdekelnenek engem.

Tamas
**********
>a drothoz. Egy ido utan megtanulja a kutya, meddig szabad elmennie...
 > Igen, asni kell, de nem rontja a varoskepet...

>Gyula
+ - fekete lyuk, fekete macska (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Uraim,

>gyenge a felsooktatas Magyarorszagon. Eddig a vitaban elokerulo osszes
>temat, amirol Dezso azt allitotta hogy ismeretlen terulet, mar reg
>felderitettek, es a tananyag szerves reszet kepezik. Oktatjak is, nem
>is akarmilyen szinten, elojelhibak nelkul :)

Na ja, ez az egy, ami engem igazan bosszant: olyanok kritizaljak csipobol az
oktatast, akiknek semmi tapasztalatuk sincs a dologrol.


>Ezen tul csak elmeletek vannak. Am ha a jozan esz logikajat
>kovetjuk, amugy gorogosen, akkor a kovetkezokre jutunk:
>- az esemenyhorizonton talahato anyag szamara, mivel itt a
>gravitacios gyorsulas eleri a fenysebesseget, az ido
>megall.
Hopp, ez marhasag, a gravitacios gyorsulas az gyorsulas, a sebesseg az
sebesseg.
Talan igy akartad: "mivel itt a sebesseg a gravitacios gyorsulas miatt eleri
a fenysebesseget, az ido"


>-Vagyis az egesz univerzum a letezese vegere er, es
>nincs tovabb.
Ez tenyleg szemleletesnek tunik a vilagegyetem vegtelen vegessegenek
magyarazatara.




>Hogyan fordulnal meg a sulytalansagban, ha semmibe nem kapaszkodhatsz?
Valasz
>a perduletmegmaradas elve. Elorenyujtod a karod balra, kinyujtve elforgatod
>jobbra, behuzod a testedhez, visszaviszed balra, goto 1. lepes. Ezt az
>urallomasnal is lehet alkalmazni.

Lasd a talpara eso macska problemajat (HIX tudomany, regebbi szamok :-)


>s szoljunk csak ra - Nem addiga tanar ur, az on fejeben nyilvan
>minimum (kT ln 2)/c^2 -tel tobb van, mint nalam, tehat bagoly
>mondja a verebnek... :)
Na, ja, a szamtannal mindent meg lehet magyarazni, de persze nem minden
matek mogott van fizikai tartalom.



>Mas: Ha igaz, hogy a Pauli elv alapjan nincs ket egyforma
>dolog a vilagon, mi a helyzet 2 (vagy tobb) olyan egymas
>fele kozeledo feketelyukkal, melyek fenti 3-3 jellemzo adata
>azonos volt, amikor meg nagyon tavol voltak egymastol,
>elhanyagolhato kolcsonhatassal ?
Semmi ellentmondas. Ha van kolcsonhatas, mar pedig van, mert a vilagegyetem
egy rendszer, akkor eleve kulonbozok lehetnek csak a perduletek.

Janos
+ - Re: Elforgatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

> Felado :  [Finland]
> Szerintetek hogyan lehet elforgatni egy barmilyen testet a
> sajat tengelye korul anelkul, hogy azt legellenallas
> kihasznalasaval (vagy raketaelv urallomas eseteben, tehat
> pici fuvokakkal) tennenk?

A perdulet megmaradas kihasznalasaval. Egy a forgatas tengelyevel
parhuzamos tengelyu motort bekapcsolunk, ami a forgatando testhez
van mereven kapcsolva. Mivel az el kezd forogni, amihez tartozik egy 
perdulet, es a teljes rendszer perdulete nem valtozhat, ezert a test az
ellenkezo iranyba kezd el forogni. A szukseges pozicio eleresekor
kikapcsoljuk a motort, mire megall a forgas.

Probald ki, ha van ra lehetoseged, hogy egy forgoszekre ulve, egyik
kezedbe fogsz peldaul egy bicikli kereket a tengelyenel fogva, fuggoleges
tengely irannyal, es a masik kezeddel elkezded hajtani a kereket. 
Jo csapagyazas eseten elkezd a szek forogni az ellenkezo iranyba.


Udv:
Joco

+ - Megint a BS-rol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Rajottem, tegnap Dezsonek is szant cikkem eleje hibas,  mert
o mas egyebeket allit, nem azt amit irtam, elnezest kerek ezert
tole is es mindenkitol, akit ez osszezavarhatott.

Mara tisztult a kep. Ugy tunik, egyik allitasanak az a lenyege, 
hogy csak disszipativ veszteseg kozben osszeallt testek 
kozott juthat ervenyre a gravitacios kolcsonhatas.
(de csak, ha nem egyformak )
A Naprendszer konzisztenciajat a BS elmelet ezzel magyarazza. 

Kisse zavaro nekem, hogy a Nap meg javaban disszipal, ami raadasul 
befolyasolhatta mindig is a kozeli bolygok disszipaciojat
a porbol osszeallasuk soran. 
Ha a BS elmelet szerinti anyagi emlekezet letezik,
nem zavarhatta meg ezt a Nap heve, mely a disszipaciot esetleg 
mindvegig, vagy valamettol kezdve kompenzalta, vagy egyeb modon
befolyasolta ?

Einstein elmeletevel homlokegyenest szemben allo az elmelet, 
hiszen ott a nem-disszipalt belso energia is olyan tomeget 
kepvisel, mely a ter gorbuletet alakitva eredmenyezi a testek 
egymas fele sodrodasat a teridoben.

(A tergorbulet abban nem illuzio, nem csupan egy kenyszeruen 
bevezetett modell-elem, hanem tapasztalatilag igazolt 
jelenseg, mellyel minden konkurens elmeletnek szembe kell neznie,
ha hasonlo rangra kivan emelkedni.)

A masik, hogy BS nem veszi figyelembe(?) - a testek anyaganak egesze
mind disszipalhato energia elvben, tehat a bolygok anyaga 
csak toredeknyit disszipalt el az elvi lehetseges osszesbol. 
E relative csekely vesztesegnek koszonheto a Naprendszer meglete ?
Nem meggondolatlan tulzas ez?

Nincs olyan veszely, hogy az elet csapdazza a napenergiat,
s a Fold - az igy megnovekedett sajatenergiaja reven egyszercsak
kijut a *gravitacios godorbol* aztan kisodrodunk... ?

Megegyszer irok arrol, amit a tegnapi cikkembol fenntartok tovabbra is,
de kisse vilagosabban igyekszem fogalmazni, mas megvilagitasban, 
mert keso volt es zavarosra sikeredett:

1 db maganyos anyagi gomb legfeljebb csak spontan hasadasokkal,
bomlasokkal disszipalgathat el abbol a feluleti energiajabol, melyet 
hejaban tarol, *befagyott* feluleti feszultsegkent.
Ebbol az energiabol 2 egymashoz kozeli test jocskan leadhat, 
mert uj es kisebb minimalfeluletet alkothatnak potencialisan ketten,
ha osszeernek, es egymasba olvadnak - ami ido kerdese.

A BS szamol az ilyesfele  anyag-, alak-, meret- es darabszamfuggo,
olvado rendszerben felszabadulni kepes energiakkal ?

Meg valami  - ha a BS elmelet egyik allitasahoz igazodva
azt mondjuk - van 2 egyforma gombunk melyek nem vonzhatjak egymast, 
csak mert egyformak, akkor mi lesz ha az egyiket kicsereljuk 
erdesre ?
A feluletekben tarolt *rugoenergiak* eltero merteke miatt mar 
nem egyforma a testek belso energiaja, s ekkor mar vonzzak egymast ?

Ezt nyilvan lehetne meressel ellenorizni !
 
Amugy egyebkent a BS elmelet szerint gondolkodva nekem ugy tunik, 
mintha porbol es szemcsekbol osszeallva osszetapadt, de ossze
nem olvadt - vagy csak likacsos, szivacsos kozetszerkezetu objektumoknak
igen jelentos feluleti-feszultsegi - es egyeb mechanikai 
feszultsegeikbol osszegzodo sajatenergiaja kizarhatna
oket keringesi rendszerekbol. (az ustokosok asszem reszben ilyenek,
megis vissza-vissza ternek)

Aprobb testek fajlagos el nem disszipalt energiaja relative nagyobb.
Keplekennye olvasztasukkor nem a gravitacio, hanem a feluleti
feszultseg alakitja a szabalytalan kis testeket gommbe.
Tehat kell legyen bennuk energia. Terfogathoz viszonyitva
sok, es valtozatos mennyisegu lehet. Fraktalokban lehet a legtobb.

Udv: zoli
+ - funyiro (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

: En ugy erzem, hogy ez az elofordul kategoriaba tartozik es nem a
: teljesen altalanos eset.

De, ez elegge altalanos eset, ha az antenna eleg kozel van a talajhoz. A
funyiron mondjuk max. 1 m magasan lehet elhelyezni az antennat. Ha mondjuk
10 meterre van az ado a vevotol es a talajrol visszaverodo hullam felutrol
verodik vissza, akkor arctan(1/5)=11 fok van az egyenes terjedes es a
lefele iranyulo hullam kozott. 11 fok alatt meg nem sokat valtozik az
antenna karakterisztikaja.

: Ha igy van, akkor azt gyorsan eszereveszem,
: hogy az a pozicio, amit most kaptam nagyban kulonbozik ez elozotol,
: holott a leptetomotor szerint csak 5 cm-t tettem meg.

Ez egy jo elkepzeles.

: > Ehhez egy nagyon eros iranykarakterisztikaju antennat hasznalnak.
: Nehez ilyet tervezni? Milyen parameterek kellenek hozza?

A kerdest atpasszolom radioamatoroknek, en csak az elektronikat
fejlesztem. Esetleg egy radioamator/antennakonyvbol merithetsz otleteket.

: Mivel a hazban nem akarok fuvet nyirni, ezert az adokat ugy helyeznem
: el, hogy elfele nezzenek a haztol.

Ez vilagos, de lehetett volna olyan elrendezes, hogy a 30x30 m2 kozepen
all a 10x10 m2 -es alapteruletu haz.

: Aha. Gondolom nem nagyon van olyan sav, ami csak kicsit lenne zajos.
: Illetve olyan nagy teljesitmennyel kellene adnom, ami elnyomna a
: zavarast.

Gyakorlatilag nincsen kis mellekzaju sav. A foldi tv-adok 470-862 MHz-en
adnak (ha adnak), ez eleg kozel van mind a 433, mind a 868 MHz-es savhoz.
890-925 MHz-en a mobiltelefonok sugaroznak, 935-960 MHz-en a
mobiltelefonok adotornyai. Az elnyomasi problema csak azzal van, hogy
433 ill. 868 MHz-en meg ki sugaroz. Ilyen szempontbol a 433 MHz-es sav
elegge tele van, mert ez a regebbi (pl. drotnelkuli fejhallgatok), ezert
is ajanlottam a 868 MHz-et. Viszont mindenkeppen fonnall, hogy a veteli
jelszint ingadozik, tehat valahogy atlagolni kell.

: En inkabb a "Tavasz 17 pillanatara" gondolok

Ezt sosem lattam, tul fiatal vagyok hozza. ;-)

: Hogyan erzekelem az ado iranyat? Oda is kell egy (vagy ket) eros
: iranykarakterisztikaju antenna, nem? Ha ket antennat hasznalnek, akkor a
: gyengebb iranyaba kell fordulni, ha csak egyett, akkor a kocsinak
: folyton forgolodnia kell, hogy erzekelje, ha gyengul a jel. Jol
: gondolom?

Ket iranykarakterisztikaju antenna nem jo, mert a vevovel beallhatsz az
ado moge, ahol nem veszel jelet (vagy mindkettot forgatod). A vizcsapra
szerelt adonak en izotrop karakterisztikaju antennat tennek (botantenna).
A funyirora egy forgathato antenna kell, eros iranykarakterisztikaval
(lasd radarantenna a forgathato tukrevel), igy eleg az antennat forgatni,
nem kell egybol a funyirot.


Udv,
marky
+ - Re: elforgatas/szinlatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Celszeruen a test harom egymasra meroleges forgastengelyeibe eso
> lendkerekes elektromos motorokkal. Amikor bekapcsolod valamelyik motort,
> akkor a test ugyanezen forgastengelyen az ellenkezo iranyban kezd forogni az
> osszperdulet megmaradasa okan, majd amikor leallitod a motort, akkor a test
> forgasa is leall. Igy megfelelo ideig bekapcsolt motorral megfelelo szogu
> elforgatasok erhetok el.

  Lasd muholdak (pl. urtavcso). Alapotlet, hogy ha nincs kulso (jelentos)
ero, akkor az impulzusmomentum *osszessege* megmarad, ami kihasznalhato,
ha nem merev a test. Lehet allandoan forgo lendkerekekkel is csinalni
(emlekeim szerint ezt csinaljak a muholdak), ott a forgastengelyet kell
elmozditani a lendkereknek.

---------

> Az en
> elkepzelesem: a lathato feny kb. 400 nm savszelesseget fog at, tehat ha
> meg tudunk kulonboztetni 400 monokromatikus szint, akkor 1 nm-es
> hullamhosszkulonbseget lehet detektalni szemmel is. Tudna valaki errol
> kozelebbit irni?

  En ugy tudom, hogy a szem kozvetlenul hullamhosszat *nem* tud merni.
Van helyette negy fele erzekelosejt, amik kulonbozo (szeles) savban mernek
intenzitast (nagyjabol RGB es a harom osszege). Monokromatikus feny eseten
persze a negy intenzitasbol (illetve annak aranyabol) ki lehet szamolni
a hullamhosszat. Sot, harombol is lehet: en peldaul piros-zold
szintevesztokent ezt teszem (alig vannak mukodo piros erzekelok a szememben,
de a harom masik intenzitasbol meg tudom becsulni a piros szint is). Errol
anna lattam egy szep szemleltetest: ket targy, feher fenyben mindketto azonos 
szinu (piros). Ha viszont szinnel vilagitjuk meg, akkor latszik, hogy
nagyon mas modon alakult ki az a piros szin. Egyik targy a pirosat veri vissza,
masik a piros komplementere kivetelevel mindent.
  Amugy tudtommal a legjobb szinlatok (festok) kb. 6000 szint tudnak
megkulonboztetni, de ezekben benne vannak a kevert szinek is. Ebbol nagyon
durvan lehet becsulni is. Tegyuk fel, hogy az atlag intenzitas fix (elvegre
ez a dolga a pupillanak), igy igazabol csak 3 erzekelo van. Vonjunk kobgyokot
a 6000-bol, ami kb. 20. Vszg. ezzel osszemerheto szamu intenzitast tud
csatornankent megkulonboztetni a szem. Vszg. kicsit tobbet, de nem
nagysagrendekkel. Monokrom szin eseten csak ket csatornara van szukseg,
igy vszg. par szaz monokrom szint lat akinek igazan jo a szinlatasa.

Gyula
+ - Treforgas? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves  HIX TUDOMANY olvasok.

A:   http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.pdf

      http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.doc

      http://www.geocities.com/fhunman/ncsaba.zip

  cimeken bemutatott aszimetrikus kettos inga dolgozat elemzoinek koszonom a 
valaszokat.
Elitelem azonban azokat az ontelt megjegyzeseket, amitol a tudomany nem 
latszik gazdagodni.

>Amugy az altudosokra - akik lihegve vetodnek a megmagyarazatlanra..
Erdekes hogy eppen azok emlegetik az alltudomanyt, akik az egyszeru 
mozgastorvenyekkel sincsennek tisztaba.

>Erdekesnek tartom, hogy a XXI.szazadban is jelen vannak a kulonfele
>ingas kiserletek.
Ez is a szerzo tudatlansaganak a jele.
Mi benne az erdekes? A tomeg kiemelese egy adott gr. ter erobol egyeduli 
informacio forrasi lehetoseg a ter viselkedeserol (egyenlore), miutan a sok 
miliardos "feny"-es kiserletek csodot mondanak. Konnyebb egy 'altudomany' 
kijelentesevel atlepni, letiporni mas munkajat, mint elemezni vagy 
ertelmezni?

>Vajon a szeizmologusok miert nem babralnak ilyen - ki tudja >mimindenre 
>fogekony eszkozokkel
Csinaljak, csak azt a "tudosok" nem tudjak.
80 %-os elorejelzet ertek el a magnesester valtozasainak  meresei alapjan.

>geofizikus, majd megtudom hogy miert nem dolgoznak meg a penzukert :)
Konnyebb dolgoztatni mint dolgozni.

>Eddig a vitaban elokerulo osszes temat, amirol Dezso azt allitotta >hogy 
>ismeretlen terulet, mar reg felderitettek, es a tananyag szerves >reszet 
>kepezik. Oktatjak is, nemis akarmilyen szinten, elojelhibak >nelkul :)
Konkretan mit takar az az "osszes"? Mert eddig egy olvaso sem irt rolla, 
hogy ezt mar ismerjuk? Vagy hianyoztak a fizika orakrol?

>>olyan muszerekre vagy keszulekekre, melyek titokzatos modon, >>esetleg 
>>mindossze csak kovethetetlenul, kaotikusan viselkednek,
>Az ilyen egzakt es igenyes meres-kiertekelestol en is
>kivagom a biztositekot!
Ez pedig mar nagy baj. A hibat egy villanyszerelo sem tudja javitani,
surgosen orvosi kezelesre szorul.
De lehet ok sem segitenek, mert:

>  Csakhat ahogy az orvosok is bedurrannak neha,


  Hat kedves tudosok, altudosok, ennyi a trefa, es most komolyra forditva a 
szot, meg senki sem valaszolt miert is forog a mehanikus szerkezet, 
mindenfele elektromos vagy magneses segitseg nelkul?
  Vagy mar ezt is tanitjak az iskolaban?? :-)
     Udv Csaba.





_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos: 
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx
+ - funyiras ultrahangal (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

/*
A foldon lenne egy fix radioado es ket ultrahang vevo. A kocsin lenne
egy
radiovevo es ket ultrahang ado (egy az elejen, egy a vegen, hogy a
pozicioja
is egyertelmu legyen).
*/

En valami ilyesmire gondoltam:

@		..@
 .            ..
  . L1      ..L2
   .	   ..
    . 	.. 
     ..
     []
	
@; fix ultrahang ado, radio vevovel
[]; funyiro ultrahang vevovel, radio adoval.
.; elso meres
..;masodik meres

Ha a ket ultrahang ado pl 500ms kesletetessel ad egymashoz kepest akkor
csak egy vezerlojel kell. Ha ket ultarahang ado a kert vegen van
elhelyezve, akkor haromszogelesnel ki van zarva a rossz tukorpozicio.
Radioado es vevo keszen kaphato 433Mhz frekvenciara 10..50m hatotavval,
az ultrahang adot epietni kell, de a neten sok kiprobalt kapcsolas van.
En a funyiroba raknek egy pic vagy atmel mikrovezerlot, amiben van cpp
modul, ezzel nagyon pontosan, 16bit felbontassal lehet ido merni.
Mindket vezerlore van c fordito, a haromszogelest, stb meg tudja oldani
helyben. Sot ha nagyobbat hasznasz p atmega128 akkor akar minden bokor
pontos koordinatajat is be tudod taplalni. Az altalad leirt megoldasnal
valahogy tudatni kellene a funyiroval, hogy hol is van eppen, tehat a
radio hasznalatat nem tudnad ekerulni.

udv
Csaba

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS