Sziasztok!
Miki, irod:
: Lásd repülőgép. Ott is lehet tűz. Nem lehet 100%-ra menni.
Igen. De a vezerles emiatt negyszeresen redundans.
: Olyat mondtam volna, hogy ne legyen rajta fék?
Hogyan ertelmezzem azt, hogy "az egyik allomason meglokom, a masikon meg
elkapom"? ;-)
: >A permanens magneses gerjesztesu szinkron-
: > generatorok valahol 5kW korul vegzodnek,
: Jó, ez a hajtás, de én a súlya megtartására gondolok.
Es oda szerinted mekkora teljesitmeny kell? (Pl. leesik 1mm-t es vissza
kell tornaszni 10sec alatt parszaz tonnat.)
: Marky, persze, hogy figyelembe veszem, ez a legelső szempont
: ami számít. És az energia pénz, az idő pénz, a kényelem pénz...
Igen. A maglev ezert van halalra itelve kozgazdasagilag. Kulon palya kell
neki, amin csak o mehet, ehhez uj telket kell venni, teljesen uj
nyomvonalat kell tervezni, stb. Ennel joval olcsobb a meglevo vasuti
palyakat korszerusiteni es "hagyomanyos" vasuti technikat alkalmazni (nem
kell a szervizszemelyzetet valami nagyon ujra betanitani sem). Miutan ma
Berlin-Munchen vonalon oda-vissza kb. 100 eurobol meg lehet uszni a dolgot
egy fapados jarattal (ha idoben foglalsz), a maglev az eletben nem fog
megterulni. :-(
Udv,
marky
|
Hi!
> A csőpostát ne keverjük ide, az teljesen más, azt a légnyomás
> hajtja. (Amerikában láttam olyan bankoknál ahol kis sem kell
> szállni a kocsiból. Pénz kapszulába be, onnan ki.)
Ilyen csőposta működik több nagy áruházban is, például a szegedi
Tescoban is. Minden pénztárnál van egy végpont, és csőpostával küldik be
folyamatosan a pénzt a pénztárakból, illetve viszafele kapnak aprót ha
kell.
Csőpostával ment Grabowsky is a Macskafogóban... :)
Ha már csővasút, az nem jó ötlet, hogy hajtásra a levegőt használjuk, de
úgy, hogy elől beszívjuk, hátul meg kifújjuk. Hasonlóan mint egy
sugárhajtómű. Zárt csőben ez gondolom hatékonyabb lehet mint szabadban
egy síma propeller...
Az én fantáziámban egyébként nem is a meghajtás az ami forradalmi lenne,
hanem ha kiváltanánk az autókat. Ez valahogy úgy képzelem, hogy a csövel
vagy akármivel behálóznánk a várost ugyanúgy, mint ma a busz, troli,
villamos stb. járatokkal. Úgyanúgy lennének megállók meg minden. A nagy
különbség viszont az lenne, hogy nem nagy böhöm 50 személyes járművek
mennének, hanem kicsi 1-2 személyes kabinok. A megállóban beütöd hogy
hova akarsz menni, és hamarosan jön egy kabin. Beszálsz, és kirak a
célállomáson. Az hogy közben merre megy, az ő dolga. Meg lehetne úgy is
csinálni, hogy a kabinok maguk buták, és a csomópontok irányítgatják
mindig a megfelelő irányba (mint IP kapcsolatban a switchek), de lehetne
úgy is, hogy okosak a kabinok, és maguk állítgatják a váltókat.
Rengeteg előnye lenne egy ilyen megoldásnak, nem is értem miért nem
fejlesztik. Anno vagy 10 éve még a Deltában láttam egy kisfilmet, ahol
a
német vasút kisérleti telepén önjáró vagonok szaladgáltak, és saját
maguknak állítgatták a váltót. Sőt képesek voltak összekapcsolódni is,
és egy szakaszon együtt menni. Nem értem, miért nem fejlesztették
tovább. Ehelyett most iszonyat pénzeket ölnek abba, hogy az autókba
robotkormányt tegyenek. Pedig kötöttpályán mindezek ezerszer
hatékonyabban és jóval egyszerűbben megoldhatók.
Laja
|
angol, angolul, hogy atmenjen :-))))))
>Marky, téged kötnek az ismereteid,
>engem viszont enged a fantáziám. :)
Sajna engem is kotnek az ismereteim :-(((.
>> Csovet bezarni, levegőt kiszivattyuzni,
>Szerintem ez az egyetlen, ami időbe telhetne,
>de csak pár m3-ről van szó, és itt is lehet puffert alkalmazni.
Puffer alkalmazasahoz számolj utána, nekem sok időmbe telt
megmagyarázni egy kolleganak, hogy nem megy a dolog, illetve nem
eri meg.
>> A kiszivattyuzott resz legnyomasat precizen beallitani
>Miért kellene pontosan. Na és ha mégis? A légnyomásnak
>nincs lendülete, nem tud túllendülni, nem nehéz szabályozni.
A legnyomas beallitasarol csak annyit, hogy szigoruan az indulasi zona
nyomasa kisebb kell legyen, mint a hosszu csoe, nagysagrenddel, mivel
a
vakuum mar csak olyan, hogy ha 1 nagysagrenddel nagyobb nyomasu
zonat osszekotsz egy nala kisebb nyomasu zonaval, pontosan 10x akkora
terfogatnak a nyomasat tudja megemelni.
Pl ra: adott egy 1L-es edeny, amiben a nyomas 0.5 bar. Ha osszekotod egy
10l-es edennyel, amiben a nyomas 0.05 bar, akkor az egesz rendszered
eredo nyomasa
0.0909 bar lesz, azaz szinte 2x ese az eredetinek.
A szivattyuzasnal amugy meg vannak erdekes dolgok, pl a vizgoz kerdese
ami vakuumtechnikaban elegge zavaro dolog, es nem elhanyagolhato az sem,
hogy
a csovet, amiben a vonat szaguld, hogy tomited le, ahhoz, hogy a befolyo
gaz
ne
emelje meg a nyomast, valamit egeszen pontosan mibol is lenne a cso? Mert
nem
mindegy, hogy mennyi gaz szabadul fel a cso falabol. Hosszu mese a vakuum,
higyjetek el sokmindenre oda kellene figyelni.
>> Tuz a vonaton es mondjuk nincsen kedvuk
>> meg 20 percet menniuk a kovetkezo allomasig.
>Lásd repülőgép. Ott is lehet tűz. Nem lehet 100%-ra menni.
Tuz eseten lehetne oxigent adni mindenkinek maszkon, es szepen
lecserelni a vonat atmoszferajat pl nitrogenre, az ajtok kinyitasaval,
valamint palackozott nitrogen beeresztesevel. Nincs oxigen, ergo nincs
tuz.
>> Tuz az allomason es nem lehet beallni. Aum-szekta gaztamadasa.
>> te folulnel egy 500km/h-val kozlekedo jarmure,
>> amin nincsen sem uzemi fek, sem veszfek?
>Ennyi erővel a hagyományos metrón sem szabad utazni.
>Olyat mondtam volna, hogy ne legyen rajta fék?
>Vészhelyzet esetére lehet rajta motor is, fék is,
>a csőbe levegő is engedhető 5mp alatt (több szelepen át).
>Metróra is szoktam szállni.
Meg kell lepjelek, hogy nem. Gondold vegig (esetleg szamolj utana),
hogy mekkora nyilason kell beereszteni a levegot, hogy felteljen a
cso, es szamolj
utana, hogy ennek a csonek minden negyzetmeterere mekkora ero hat.
Ha megvalaszolod a fennebb feltett kerdest, hogy mibol keszuljon a cso,
esetleg
kerul egy epulettervezo is a listan (statikat tervezo, nem
architekturas ;-) ) o majd
megmondja, hogy mekkora falvastagsag kellene. Meg fogsz lepodni.
( a vakuumkamra, amin dolgozok, mindossze 75 litres, igy kicsi a
felulete, megis
10mm-es rozsdamentes acelbol kellett osszehozni, mert ha nem beszakadna
a
fala.
Kor keresztmetszetnel lehet vekonyitani a falat, de nem jelentosen).
>>A permanens magneses gerjesztesu szinkron-
>> generatorok valahol 5kW korul vegzodnek,
>Jó, ez a hajtás, de én a súlya megtartására gondolok.
>> folotte szupravezeto magnessel lebeg.
>Azt meg hűteni kell. :-(
Sajna a tudomany mai allasa szerint igy van.
>>Nem vagyok rola meggyozodve, hogy vakuum helyett 0,2bar nyomas
>>eloallitasa mondjuk 300km/h alatt is energiatakarekosabb
>>az 1 bar legellenallasahoz kepest.
>Mindenesetre minden egyértelműen számítható, a költségek is..
Hat nem az, garantalom. Es minel közelebb mesz a 0 nyomáshoz annal
koltsegesebb.
csak annyit errol, hogy 5l elovakuumszivattyu olaj, ami 2 db egyenkent
percenkent
75L/min szivattyuzasi kapacitasu szivattyuhoz kell, kb csekely 110000ft.
Megjegyzem, hogy ezek a szivattyuk vizgozt nem szivhatnak,
mert ha viz kerul az olajba, akkor a szivattyu tonkremegy. Ja, es amit
a meteorologusok
szaraz levegonek mondanak, amikor szivattyuzni kell, akkor lucsogonak
tunik, annyi viz
van benne. :-)
>> 3,5...7km-es gyorsito ill. lassito szakaszokra van szukseg.
>>mivel akarod meglokni/elkapni a vonatot ekkora szakaszon?
>Ez jó ellenérv, tetszik. Na erre tényleg nem gondoltam.
>Mondjuk 2,8m/s2-tel 500km/h-hoz tényleg 3,5km kell.
>Ezen még gondolkodom. :) g-ből mennyit bírunk ki? :)
>Az űrhajósok fekszenek induláskor, ugye? :)
>Egy vidámparkban a gyorsulás élményéért külön pénzt kérnek...
Kivancsi vagyok, hogy Rozsi nenje Bivalykeresztesrol mit szol, ha 3-4g-vel
indul a vonat? ;-)
>>Az infrastruktura megepitese is CO2-be kerul,
>Ez is igaz, de ezt is elmondhatjuk mindenre.
>Dakarra, forma1-re, légibemutatóra, Marsra utazáshoz,
>bezzeg van pénz meg felesleges CO2 kvóta.
>A csővasút építése sem szennyez jobban ezeknél.
Elso tippkent annyi villanyenergia kellene hozza,
hogy mindket vegen kell eromuvet epiteni. :-)
( nem szamoltam ki, csak elso tipp)
>A csőpostát ne keverjük ide, az teljesen más, azt a légnyomás
>hajtja. (Amerikában láttam olyan bankoknál ahol kis sem kell
>szállni a kocsiból. Pénz kapszulába be, onnan ki.)
Na itt van igazan a kutya elasva, aki keszitett mar egy olyan tartalyt,
ami elbir 1-2bar nyomást, meg van gyozodve rola, hogy tud vakuumkamrat
is csinálni, mert a kulonbseg ott is csak 1 bar. Csakhogy igy ez nem
igaz,
az
a folyas, ami a tulnyomasos tartaly nyomasat szinte nem csokkenti, az
vakuumba bejutva nagymerteku nyomasemelkedest hoz letre. Szamoljatok
utana, ha nem meggyozo, egyetlen dolgot kell tudni hozza. p*V=all. (elso
kozelitesben)
>Az más kérdés, hogy nem biztos, hogy okos dolog a világ
>távoli pontjait órás közelségbe hozni egymással,
>pl járványok miatt, de úgy egyébként sem.
Addig meg be kell adjunk 1-2 szabadalmat, miutan kidolgoztuk a
reszleteket, nem? ;-)
Laci,
a vakuumos
|