Hármas számú fiam kapott egy gombóc gyurmalint. Vicces anyag.
Ha gyúrok belőle egy hengert, és hirtelen megrántom, szakad,
a felületen látható "szabályos" törési mintázattal. Közelrő megnézve
azonban 1-2 milliméteres finom szálak százai állnak ki a törési felületből.
Ha lassan húzom szét, nyúlik, mint a rágógumi, amíg elszakad.
Ha leejtem a földre, pattog, mint egy kiváló gumilabda (1 méterről
ejtve 80-85 centire pattan vissza).
Ha az asztalon hagyom, néhány óra alatt palacsintává lapul.
Ha a zsebemben felejtem, "belefolyik" a szövet rostjai közé, csak
meleg ecetes ollóval lehet eltávolítani.
|