Kedves Nemes Marcus!
HIX.NYELV #1413, >:
> "otne<sz>ti<sz><lagysagjel>". Hogy van ennek az egyesszamu himnemu
> multideje? Az altalam (alig) ismert nyelvtani szerkezetek szerint "on
> otn<jo><sz><sz><ja>", de ez nagyon furcsan nez ki
Ez szabályos alak, ha két "ritkább" szabály is alakítja ki. Hagyjuk
el az |ot-| igekötőt és a |-sja| / |-s'| visszaható simulószót.
Maradjon a |nesti| alapige.
I. Ez egy ritka igecsoport tagja, amelynek fő "látható" jellemzője,
hogy a főnévi igenevük (zömmel) |-ti| (vö. |nesti|), vagy |-c('| (vö.
|moc('|) végű. Ezeknel az igéknél a főnévi igenévi töve mássalhangzóra
végződik: |nes-|, ill. |mog-|. Ehhez a tőhöz járul hozzá a múlt idő |-
l| toldaléka, így ebben az esetben a szóalakok msh.-torlódásra
végződnének: *|nesl|, *|mogl|. Ezt a torlódás nem lehetséges az orosz
nyelvben, így az |-l| toldalék, ezt elkerülendő, elmarad: |nes|, ill.
|mog|. Ha azonban az |-l| után magánhangzó következik, akkor nincs
hangkiesés, mivel a torlódás már nem szó végére esik: |nesla|, |mogla|.
Két megjegyzés: (1) A tiltott msh.-torlódás csak a kemény |l|-re
vonatkozik, a lágy |l'|-re (legalábbis, ha ajakhang előzi meg) nem,
ezért lehet |korabl'| 'hajó'. (2) Ha az ige főnévi igenévi töve |d|-re
vagy |t|-re végződik, akkor a fenti szabályt "beelőzi" egy másik
hangtani szabály, amely a |dl| és |tl| hangkapcsolatokat |l|-lé
egyszerűsíti. Ez a szó közepén is működik, ezért van |vesti| > |ved-| >
*|vedl| > |vel| ~ |vela| stb.
II. A /je/ > /jo/ hangváltozás szinte automatikusan bekövetkezik, ha
a mgh. hangsúlyos és kemény msh. áll utána. Ez annyira "magától
értetődő", hogy az orosz helyesírás rendszerint nem jelöli (azaz nem
teszi ki a két pontot az |e|-re). Emiatt van, hogy mi a kiejtés
alapján 'Gorbacsov'-ot ír(t)unk, az angolok pedig az íráskép alapján
'Gorba(t)chev'-et. A |nes| szóban az |s| kemény és az |e| hangsúlyos:
ezért itt szabályosan lejátszódik a /je/ > /jo/ -- |nes| > |ne:s|
hangváltozás. Ugyanígy: |vezti| > |ve:z|, |lec('| > |le:g|, |pec('| >
|pe:k|, |vesti| > |ve:l| stb.
Megjegyzés: Nincs /je/ > /jo/ változás, tehát a felszínen szabálytalan
alakok jelentkeznek, ha (1) az 1917. évi helyesírási reform előtt az
|e| helyett 'jaty' mgh.-t írtak, ezért van, hogy |lezt'| > |lez| esetén
ez elmarad; (2) az egyházi szláv eredetű szavakban, ezért van
"rendhagyó" |nebo| 'ég' az eredeti orosz |ne:bo| 'szájpadlás' mellett.
> "dva kraszivovo tanca", holott a helyes verzio "dva kraszivih tanca",
es
> meg nem sikerult kideritenem, hogy a 2,3,4 utan a fonev es a melleknev
> miert van kulonbozo szamban)
A fentivel ellentétben itt valóban nem lehet találni jelenkori nyelvi
szabályt. Ezt a nyelvtörténeti "véletlen" magyarázza csak. A szláv
nyelvekben volt kettes szám is, amely a szlovén és a luzsicei szorb
nyelvek kivételével eltűnt. A kettes számot az oroszban a XIII-XIV.
sz.-től [általában] a többes szám váltotta fel, de az eltűnés végső
fázisában -- ahogy ez ilyenkor szokott -- a nyelvhasználók tudatában a
két kategória már összeveszett, ezért van, hogy néhol a régi kettes
számú alak maradt meg a többes szám rovására.
Eredetileg a 2 számnév után kettes szám járt, a 3-4 után többes szám.
Az oroszban idővel ez a két eset közeledett egymáshoz, majd közös
paradigma alakult ki: ezt ma úgy látjuk, hogy egyes birtokos áll a 2-4
számnevekkel. De történetileg nem ez a helyzet. A hímnemű |-a| itt
erdetileg a kettes szám alanyeset ragja, a nőnemű |-y| és a semleges |-
a| pedig a többes számé. Azonban ezek -- a speciális hangsúlyozási
eseteket leszámítva -- egybeesnek az egyes birtokos esetű alakokkal is,
így mára az egész átértelmeződött szimpla egyes birtokossá.
A hosszú melléknévi ragozásban -- a főnévitől eltérően -- azonban a nő-
és semleges nemű többes szám alanyeset nem esik egybe az egyes
birtokossal, ezért a kiegyenlítődés más eredményt adott. A 2 után
egyes birtokossá átértelmeződött hímnemű kettes számú alanyeset és a 3-
4 után álló többes szám keveredéséből közös alakként -- mint
"legnyagyobb közös többszörös" -- a többes birtokos használata
fejlődött ki.
Megjegyzések: (1) Vannak olyan hímnemű főnevek, amelyek többes száma
(hangsúlyos) |-a|, nem pedig |-y| 'jeri', pl. |goroda| 'városok',
|glaza| 'szemek'. Ezeknél a kettes számú alanyeset nemcsak 2 után
szorította ki a többes számút. (2) Az orosz legközelebbi
rokonnyelveiben, az ukránban és a fehéroroszban ellentétes irányú
kieegyenlítődés zajlott le: a 2-4 után többes szám alanyeset áll.
|