> Legutóbbi levele azonban olvasatom szerint túlzott optimizmussal van
> az államigazgatás résztvevői irányába
Itt valami félreértés van:
Amikor a 7399-be feladott olvashatatlan hozzászólásomban ügyfélközpontúnak
nevezem a szabályozást (amit mellesleg a közeljövőben fognak tovább
ésszerűsíteni), utána pedig azt írom, hogy "ma az egyetlen hatóság aki ehhez
tartja is magát, az a bíróság", azzal azt akartam sugalmazni, hogy a
közigazgatásba olyan emberek dolgoznak, akiknek a képzettsége vagy az
alkalmassága, esetleg mindkettő erősen megkérdőjelezhető. A bíróságon
titkártól felfelé (majdnem) mindenkinek megvan az a képessége, hogy
felismerje a beadvány előterjesztőjének eredeti szándékát, függetlenül a
beadvány megnevezésétől, vagy attól, hogy az spirálfüzetből kitépett kockás
papíron ceruzával írva, vagy szövegszerkesztővel készült. A közigazgatásnak,
különösen a helyi önkormányzatoknál még van hová fejlődnie. Képzett és jó
szakemberek vannak még az állami adóhatóságnál, csakhogy nekik - érthető
okból - szelektív a hallásuk; ha viszont látják, hogy az álláspontjuk már
nem tartható tovább, nagyon hamar engednek.
Ha a közigazgatásban valaki képzett és rátermett, nagyon hamar följebb
találja magát, ott, ahol az első fokon törvénysértő módon elb...tt ügyeket
rendbehozzák. Ebből csak azt akartam kihozni, ha egy közigazgatási ügyben
sem a polgár, sem a hatóság nem tudja a dolgát, akkor a polgár veszít. Ha
legalább a polgár tudja a dolgát, akkor az ügy másodfokon normális
befejezést nyerhet. És legvégső esetben még mindig ott a bíróság, aki a
másodfokot is helyre teheti, ha szükséges.
> Több mint fél év várakozás után
> kész a határozat, aláírásra vár. De nem jött semmi azóta sem. Kihez
> forduljak, merre induljak?
Ez a közigazgatás hallgatásának tipikus esete, ami a Ket. 33. §-ban
foglaltak megsértésével áll be. Érdemes jól végigolvasni a törvényszakaszt,
mert lehet, hogy te a (3) bekezdésben felsorolt kivételek alá esel. Ha nem,
közvetlenül a felügyeleti szervhez fordulhatsz panasszal. A törvénysértő
módon hallgató közigazgatási hatóságot 33/A. §-ban foglalt
illetékvisszafizetési kötelezettség terheli.
http://hix.hu/Vn5I5-net.jogtar.hu
> a 14-ik napon küldtem FELLEBBEZÉST jeleztem, hogy az illeték összegét
> közigazgatási jogkörben okozott kárnak tekintem, s vissza szándékozom
> kapni.
Azt jól tetted, hogy fellebbeztél, de a kértérítési igényeddel nyitott
kapukat döngetsz. Ugyanis az Itv. 32. § szerint a jogorvoslati eljárásban
megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a
közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási
hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben
jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati
eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott határozatban kell elrendelni.
http://hix.hu/w7T89-net.jogtar.hu
Az a határidős dolog simán támadható, ha ők elszámolják magukat, vagy
félremagyarázzák a törvényt. A határidőt nálunk mindenhol egyformán kell
számítani, a Ket. 65. § csak egy közülük: napokban megadott határidő esetén
a határnap az eljárási cselekményt _követő_ valahányadik nap, amit mindig
sorszámként kell értelmezni. Logikus, hogy az eljárási cselekménnyel
érintett nap így nem számíthat bele a határidőbe. 15 nap esetén ez azt
jelenti, hogy van a határozat átvételének (= eljárási
cselekmény) napja, majd az azt követő nap lesz az 1. (első) nap, határnap
pedig a 15. nap. Ha postán küldöd meg a fellebbezést, azt eddig adhatod
postára, később semmiképp ((4) bekezdés). Ha szóban terjeszted elő a
fellebbezést, azt a 15. napig, vagy ha ez munkaszüneti nap, akkor a
következő munkanapon ((3) bekezdés). Az irat átvételének idejét a
tértivevényről, a postára adást a boríték postai bélyegzéséből állapítják
meg. Ha a kettő között több mint 15 nap telt el, akkor érdemben meg sem
vizsgálják a beadványt, hanem elkésettség miatt elutasítják. Ezt meg lehet
támadni, ha nyilvánvaló, hogy elszámolták magukat. Ha a borítékon a postai
bélyegző olvashatatlan, vagy bármi miatt kétség merül fel, a (7) bekezdés
szerint a határidőt megtartottnak kell tekinteni.
http://hix.hu/bvM3F-net.jogtar.hu
Tehát mégegyszer:
Ha nem értesz egyet egy határozattal vagy elutasítással vagy bármivel, netán
elírás, számítási hiba vagy tintapaca van az iratban, vagy bármi:
nem telefonálgatsz vagy írogatsz, hanem fellebbezel, és ha ez illetékköteles
(egyébként az), akkor az illetéket le kell róni. És majd a másodfok
megmondja, hogy igazad van-e vagy sem. És ha csak részben igazad van, akkor
az illetéket visszakapod. Ha csak telefonálgatsz, akkor bukhatsz mindent, és
arra még a magamfajta is csak azt mondaná, hogy állampolgári ismeretek órán
talán figyelni kellett vona, nem pedig a pad alatt a telefonoddal játszani.
Zoltánnak írtam a parkolási díjas kérdésében, de a sorlimites automata
kivágott a hix-ről, úgyhogy később küldöm el, és azt is két részletben.
gerbera
|