Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FILOZOFIA 662
Copyright (C) HIX
2001-03-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 nehany megjegyzes (mind)  231 sor     (cikkei)
2 logikus kerdesek (mind)  213 sor     (cikkei)

+ - nehany megjegyzes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves HIX Filozófia fórum!

Hónapok óta vagyok olvasója a fórumnak és mindezidáig nem gondoltam
úgy, hogy hozzá kellene szólnom az itt folyó vitákhoz. (Ezzel elsosorban
magamat minosítem és nem a fórumot.) Már azonban odáig "fajult" a
helyzet, hogy úgy érzem gondolataimat nem tarthatom tovább magamban,
bármennyire is ésszerutlen és alogikus gondolatok is azok. Én, ellentétben
másokkal, nem tartom magam sem tévedhetetlennek, sem mindenttudónak.
És ezzel tisztában vagyok és vállalom a következményeket.Beismerem,
hogy véleményem nem mentes elozetes prejudikációim és alapveto
"konceptuális matrixom" hatásaitól. Ezt egyesek tagadhatják magukról, de
Ok valószínuleg hazudnak. Külso álláspontot senki sem vehet fel,
hiszen mindannyian e világban élünk, ráadásul mindanniunkat meghatározzák
alapélményeink és sajátos beállítodásunk.

Három dologhoz szeretnék hozzászólni a teljesség igénye nélkül:


1, Felháborítónak tartom, hogy az ateizmus kontra vallás vita arra a szintre
jutott, hogy ilyen hozzászólásokat kelljen olvasni:

> En sem csak ugy erveltem vele, hanem Maci egy idezetet kritzaltam vele,
amelybe
> n arrol volt szo, hogy a "keresztenyseget mindig kivulallok biraljak".
Ennek a
> megallapitanak a kritikajakent mondtam azt, amit most akkor finomitanek:
"altal
> aban a fuggobetegek fuggoseg alatt sosem biraljak a fuggoseguket" es ez
esetben
> is kulso biralatra van szukseg, mert az elkotelezett nem tudja helyesen
megite
> lni a dolgat. A hit is elkotelezettseg es utaltam ra, hogy emiatt egy el
nem ko
> telezett valoszinuleg jobban latja a dolgokat, mint az elkotelezett.

Kedves Math! Ezt az elméletet bármennyire is tetszik neked nem tudod úgy
finomítani, hogy akár csak egy szemernyi igazságot is tartalmazzon, ugyanis
egy függo személy élete minden pillanatában függo és mégis belátja, hogy
rossz úton jár, csak éppen gyenge ahhoz, hogy kilépjen ebbol az állapotból.
Egy alkoholista vagy kábítószeres akár bepiálva és bedrogozva is gondolhatja
azt, hogy mostmár aztán elég ebbol és abbahagyja, nemcsak másnap.
Ellenben ami a vallásos embert illeti ilyen mechanizmusról szó sincs.
Egyrészt
a hit általában személyes elkötelezettség. Az ember hisz és a hitét
megvallja,
ha pedig a belso meggyozodés nincs többé, akkor a hit elmúlt és az ember
nem imádkozik többet, nem megy a templomba, stb. Tehát megtört a hite.
Azonban olyan értelemben vett függoségrol, mint a narkotikumok esetében,
NEM BESZÉLHETÜNK. Maci szerintem arra gondolhatott (ha nem, akkor
úgyis kijavít), hogy magát a kereszténységet tényleg csak kívülállók
kritizálják,
hiszen aki keresztény, az elfogadta a tanítást és aszerint próbál meg élni.
Ha kritizálná, akkor nem lenne keresztény. Viszont az is igaz, hogy a
kereszténység kritikusai nem "magát a kereszténységet", hanem a keresztény
embereket, egyházat kritizálják. Ezt viszont megteszik maguk a keresztény
egyházak is egymás közt, és a keresztény emberek is egymás közt. De
ezek sem magát a kereszténységet, hanem az ellentétes (értsd: másént
gondolkodó) oldal nézeteit kritizálják.
De ennek az egésznek a függoséghez semmi köze! Csak annyi, hogy
mindannyian a Jóisten kegyelmétol függünk, csak vannak akik ezt nem látják
be!

Ha gondolatod utolsó mondata igaz, akkor a logika eszközével élve a tudomány
is elkötelezettséget sugall és egy tudomány iránt nem elkötelezett ember
sokkal jobban látja a te helyzetedet, mint te magad. A tudomány olyan
kábítószer,
mely az embert abban a "hitben" ringatja, hogy a világ összes problémája
tudományos probléma, vagy pedig a jövoben az lesz. Patthelyzet!
Szerintem ebbe ne is merüljünk bele.


> Nos, ha a fenieket osszegezzuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a kabitoszeres
> kulturanal a kereszteny hit semmivel sem igazabb, hisz mindketto elozetes
> elkoteleze ttseget jelent, es szerintetek mindketto kritikaja is elozetes
> elkotelezettseget jelent. OK. ezzel ugyan nem ertek teljesen egyet, de
> most eleg lesz.

Nos, vajon mi mellett elkötelezett egy kábítószeres? Talán amellett, hogy
túl
gyenge ahhoz, hogy a világ nyomasztó mivoltát józanul kibírja, vagy
amellett,
hogy annyira nincs semmi problémája az életben és ez már untaja, így az
unalom elol kell menkülnie, vagy az érzelmi sivárság elol? Ugyan mond meg
nekem kedves Math, miben rejlik a kábszeres elkötelezettsége.
Nekem személyes tapasztalatom van a témában, mivel a legjobb barátom
is junkie volt, ráadásul még az is igaz, hogy bizonyos dolgokban erkölcsileg
magasabb szinten áll, mint néhány magát kereszténynek valló ember. És,
akkor mi van? Van egy kivétel. És ha száz van, vagy ezer, akkor mi van? A
lényeg az, hogy a kábítószer mind egyéni, mind pedig szociális téren is
általában véve romboló hatást fejt ki.
Azonban a keresztények esetében (a képmutatókat persze nem ideértve; akik
azonban nem is érdemlik meg a keresztény jelzot) igenis bezsélhetünk
erkölcsi és egyéb szociális elkötelezettségekrol, de nem látom be, hogy ez
miért volna baj.

Szóval a jövoben szerintem tanácsos lenne, ha az atesita (vagy tudományban
hívo) urak, hogy legalább az intellektuálisan kirívóan tisztességtelen
eszközeiket
végre a falakon kívül hagynák, mert ez így nem filozófia fórumba való,
akárcsak
az ostoba viccelodés.
A jövore nézve pedig ajánlom bovebb átgondolásra azt amit Cserny István a
vallás objektív kritizálhatatlanságáról írt (#633) és Mezei Balázs
vallásfilozófia
óráit az ELTE Filozófia Tanszékén.

+ egy elgondolkodtató idézet Christop Schönborn: Egység a hitben címu
könyvébol (Paulus Hungarus - Kairosz, 2000) p. 26.
"Az új eszmény az egzakt mérhetoségben és kiszámíthatóságban testesül
meg. A "magasabb dolgok" módszertanilag kiszorulnak a vizsgálódás
terepérol, hiszen nem mérhetoek. A megismerési vágy annál buzgóbban
forgolódik a "legalacsonyabb dolgok" körül, csakhogy mind egzaktabb tudást
szerezhessen róluk. Az egzakt tudás a valóság kikutatott területeinek
uralásával kecsegtet. A technika mint a természet uralásának eszköze ezért
válik a tudományos kutatást vezérlo érdekké. Vitathatatlan, hogy ez a
tudományeszmény figyelemre méltó sikerekhez vezetett. Ám éppoly kevéssé
tekinthetünk el attól, hogy ez a tudományeszmény mára az egész emberiség
létét fenyegeto "technomániát" segített uralomra, mely már korántsem
magától
értetodo, ás azzal sem büszkélkedhet, hogy a tudomány egyedül értelmes
felfogása lenne."

Éremes még elolvasni a témában Molnár Tamás: Századvégi mérleg címu
könyvét is, mely ugyancsak a fenti kiadónál jelent meg. Foként azokat a
részeket, melyek a tecnológia hübriszérol szólnak.


2, Kevésbé bosszantó és kicsit talán több eredménnyel kecsegteto a Bibliáról
való vitatkozás. Ehhez csak annyit fuznék hozzá, hogy aki a kereszténység
cáfolatát azzal próbálja véghez vinni, hogy a Bibliában ellentmondásokat és
tévedéseket keres, az szerintem majdnem biztosan tévúton jár.
Ugyanis szinte közhelyszeru, hogy a Biblia képekben, allegóriákban beszél és
már a korakeresztény korban élo Tertullianus is elismerte, hogy a Biblia
homályosan és nehezen vagy egyátalán nem megfejthetoen beszél dolgokról.
Errol elég is lesz talán ennyi.


3, Ami a logikát illeti.
Azt hiszem Cserny István is leírta már, ha jól emlékszem kicsit másképp, de
a
lényeg az: a logika egy formális valami, s mint ilyen egy tökéletesen üres
és
jelentéstelenített valami. A logika tárgyait a világból veszi és azon
tárgyak nékül
semmi sem lenne, de a világból vett egyébként nagyon is nem neutrális
tárgyakat
neutralizálja. (A tudomány egyébként ugyanígy jár el.)
A logikát használhatjuk arra, hogy eldöntsük, hogy a kiinduló
premisszáinkból
indulva érvényes és helyes következtetésre jutunk-e vagy sem. De ha kiinduló
premisszáink hamisak vagy prekoncepciók, akkor is csak azt tudjuk
megállapítani,
hogy maga a következtetés helyes-e.


További érdekességek Math hozzászólásaiból:

> math
> (Brendel Matyas informatikus filozofus, aki eppenseggel pont AI temaban
dolgozik)
Anélkül, hogy bármiben is meg kívánnálak bántani, csak arra kérlek, hogy
saját magad megítélésekor ne használd az hogy filozófus. Ez így elég
nagyképuen
hangzik. Filozófus volt Platón, Arisztotelész, Szent Tamás, Nietzsche és
Heidegger
is, meg még sokan mások. De ok azért tévedéseik ellenére sokkal nagyobb
problémaérzékenységrol tettek tanúbizonyságot. Az intellektuális
tisztességhez
szerintem egyfajta szerénység is hozzátertozik. Másrészt a filozófus jelzot
nagyon
sokan nem érdemlik meg olyanok sem, akiket a mai magyar közéletben ezzel a
jelzovel látnak el. Nagy részük max. filozófiatörténész. Szóval a
nagyképuséget
kéretik mellozni. Filozófus nem azért lesz valaki, mert filozófiát tanult és
esetleg diplomája van belole, de nem is azért, mert úgy nevezi meg magát,
mint filozófust. Annál kevésbé lesz filozófus az ember, minél inkább
próbálja
annak beállítani magát.

> te kis foldhozrahgadt transzcendentalis keretrendszeredbol
Ez egy érdekes fogalomzavar

> pelda: igaz az, hogy "Az euklideszi axiomarendszert feltetelezve a
haromszogek
> osszege 180 fok" de ebben semmifele valosag nincs. eppen ezert csak es
kizarol
> ag a logika szamit benne.
Azért kíváncsi lennék, hogy egy fogalmi keretrendszer és a valóság
megfigyelése
nélkül pusztán logikailag ezt hogyan lehetett volna bizonyítani. Anélkül
pl., hogy sok
különbözo háromszög valóságbeni megvizsgálását nem végezzük el. És itt még
az
is teljesen mindegy, hogy induktív vagy deduktív következtetési sémát
követünk.
A példákat és az elmélet igazolását a valóságból vesszük és látjuk be. A
logika
azután jön be, miután megvizsgáltuk, hogy:
háromszög(1)= 90°+45°+45°=180°
háromszög(2)=30°+30°+120°=180°
háromszög(x)=x°+y°+z°=180°
tehát minden háromszög szögeinek összege 180°
Mint fentebb említettem a logika premisszáinak csak annyi köze van a
logikához,
hogy arra használjuk oket, hogy egy következtetéshez jussunk el általuk, de
a
premisszák nem a logikából származnak, hanem azon kivülrol. Nem sokkal
másabb
a helyzet, ha a premisszák egy másik logikai következtetés konklúziói, mivel
ez egy tipikus regressus ad infinitum.

Viszont van egy dolog, amiben sikerült még Math-al is egyet értenem,
nevezetesen
azzal, amit egy mesterséges nyelv létrehozásának lehetetlenségérol írt. De
ezzel
akaratlanul saját magát is megcáfolja (ld #658 Szakács Tamás válasza). Tehát
önmagával logikai ellentmondásba kerül, vagypedig o maga sem gondolja
komolyan
amiket írogat.

A Bergson vitához meg csak annyit, hogy én nem nagyon ismerem magát Bergsont
és gondolkodását, de azt tudom, hogy Russel filozófiatörténete nem számít
komolyan elismert filozófiatörténeti könyvnek, még olyan
"filozófiatörténészek" számára
sem, akik esetleg maguk is a pozitivizmus és különbözo tudfil. irányzatok
mellett
teszik le a voksot.


Üdvözletem mindenkinek és ígérem többet nem leszek ilyen hosszú,
Horváth Attila
+ - logikus kerdesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello 2 all, 

Elnézést az 1 napos késésért de az én leveleimet vminő oknál fogva mindig csak 
másodszorra sikerül publikálni .. :-(
math válaszára a válasz:

>Soliyah Calez
>(mellekesen ez fantazianev?:)

Igen. :-)

>A Godel tetel megfogalmazasa most mar jobban tetszett, es latszik, hogy valoba
n
> halottad mar egy logika kurzuson egzakt modon.

Ha hallani nem is hallottam, de olvastam, tekintve hogy az obzsé jelentősen kap
cs. fő tevékenységi körömhöz. Mondom, 
definícióm elhamarkodott volt, ezért mea culpa ;-)

>>>Egyvalamit megmutat ez az iras, hogy a te gondolkodasod
>>>tenyleg eleg tavol all a logikatol.
>>Ez nem biztos, hogy baj. Ahany agy, annyi vilagkep, annyi
>>elrendezkedese a kognitiv semaknak; es mint magad is
>>allitottad, a gondolkodas nem feltetlenul logikus.
>igen, de ez nemjelenti azt, hogy ez igy jolis van. es ha vanak is kulonfele "s
z
>ellemi semak", azok nem mind alkalmasak ugyanarra a dologra. ha jol meggondolj
u
>k, gondolkodasnak nem akarmilyen semat nevezhetunk, elhamarkodott is volt a "g
o
>ndolkodas" szo hasznalata tolem, szukebb ertelemben vett gondolkodas mindig lo
g>
>ikus.

Már attól függ, hogy mit nevezünk gondolkodásnak. Persze, mivel a tudománynak a
 logika igen fontos eszköze, ezért a 
tudományos gondolkodás megköveteli azt, hogy logikus legyen, ez eddig OK. De a 
hétköznapi gondolkodás cseppet sem 
logikus! Mindez azért van, mert az ember gondolkodása nagyon erősen kötődik a k
ognitív sémákhoz. Ha a sémák, amelyeken 
a logikai műveletet végezzük, közel áll a saját, jól ismert sémáinkhoz, akkor v
alószínűbb, hogy a következtetés is helyes lesz. 
Biztosan ismered ezt a kísérletet, de azért ideírom. Bizonyos Wason és Johnson-
Laird urak nevéhez fűződik, és két részből 
áll. Az első részében odaadnak négy kártyát az alanynak, amelyeken az E; K; 2; 
illetve  7 karakterek szerepelnek, 
természetesen egy kártyán csak egy karakter van. Az alanynak eztán meg kell mon
dania, hogy melyik 2 kártyát kell 
megfordítani ahhoz, hogy megcáfoljuk ama állítást, mely szerint amely kártyán m
agánhangzó van, annak a túloldalán páratlan 
szám található. Bár a tesztet többnyire egyetemistákkal csináltatták, tehát ért
elmes és okos emberekkel, mégis csak kevesen 
találták el, hogy az E és a 7 kártyát kell megfordítani. Namármost, ha a 4 kárt
yán e szavak álltak, hogy "Sör"; "Kóla", 16, ill. 22, 
és a feladat az volt, hogy döntsék el, az illető személy, akinek az életkora a 
kártya egyik oldalán szerepel,  megfelő életkorú-e 
a szeszesital-fogyasztáshoz, akkor mindenki tudta, hogy a "Sör" és a "16" kárty
át kell megfordítania. Az eredmények 
különbözőek, pedig a két feladvány logikailag teljesen izomorf!

>>logikus. (Sot egy bizonyos szint folott mar nem is a
>>logikus, hanem az intuitiv gondolkodas a celravezeto.
>>Egyetlen nagy elmelet sem ugy szuletett, hogy az elmelet
>>gazdaja nekiallt logikai egyenleteket levezetgetni.
>Ez reszben igaz. Nemmegfelelo az "egy bizonyos szint folott". Az intuicio egya
l
>talan nincs a logika folott, hanem mellette. A tudomanyos felfedezesekben az i
n
>tuicio egyebkent nagy mertekben induktiv, azaz logikus. Masreszt nem teljesen 
l
>ogikus. Csakhogy a tudomanyos kutatasnak ket resze (kontextusa) van. A felfede
z
>es es az igazolas. A felfedezesbenmegengedett es szuksegszeru az intuicio, az 
e
>llenorzesben viszont kizart a logikatol valo elteres. Az elmelet pedig ellenor
z
>es nelkul semmit sem er.

Persze, én azt nem is állítottam, hogy a bizonyítás nem logikai úton történik. 
Viszont a mód, ahogyan erre az illető rájött, 
intuitív. És amilyen eredményt az intuíció ad, arra nem feltétlenül lehet rájön
ni "csak" logikus úton. Vannak olyan (főként 
matematikai) feladatok, amiket tisztán logikus eljárásokkal nehéz megoldani, vi
szont ha jön egy jó intuíció, az egyből elvezet a 
megoldáshoz. 

>>Elsosorban a szamitogep erre valo keptelensege fog
>>problemakat okozni az AI arcoknak.)
>es mi van a sztochaszikus es evolucios algoritmusokkal, amelyben a veletlen is
>benne van? A szamitogepben benne van az intuicio lehetosege: veletlenszamgener
a
>tor.

Ez így van. Ellenben a számítógép maga egy szimbolikus rendszer, míg az emberi 
agy nem az. A neuronok elrendezkedése 
maga sztochasztikus; ugyanakkor a számítógépről ugyanez nem mondható el. Pontos
an megjósolható, ha ismerjük a gép 
szerkezetét és a parancsot amit a gépnek adunk, hogy mi lesz az eredmény. Az ag
ynál ez nem feltétlenül igaz. Korántsem 
biztos, hogyha egy ingerület mondjuk a mutatóujj hegyéből elindul az érzékelőké
reg irányába, és onnan mondjuk az 
asszociációs kéreg felé, hogy mindig ugyanazt az utat fogja végigjárni. Ez pers
ze nem véletlen; a számítógépet 
szükségszerűen olyanra kellett konstruálni, hogy áttekinthető legyen és könnyű 
legyen benne megtalálni a hibákat. Ezzel 
szemben az embert túlélésre tervezték; egy szimbolikus rendszernél minden apró 
részletnek jelentősége van, ha elveszik 
akár egy is közülük. Ezért az emberi agyban, amellett, hogy rengeteg redundáns 
elem van, nincs lehetőség egy ilyen 
szimbolikus rendszer megteremtésére, mert egyszerűen nem praktikus.

>Dehogyisnem. Csak arra akartam figyelmeztetni igy kis
>korunket, hogy a logika ugyan rendkivul objektiv, de
>leteznek vakfoltjai. Sot a logika vakfoltjai magabol az
>objektivitasbol erednek.
En azt mondanam, hogy az objektivitasnak vannak olyan kovetkezmenyei, ami erzel
meinknek sajnalatosnak tunek. De miert hivod ezt vakfoltnak?

Nem az érzelmekkel kapcsolatban mondtam ezt. Csak a logika az ugyebár egy objek
tív és megkérdőjelezhetetlen rendszer, 
mégsem lehet teljes, mint minden ellentmondások nélküli rendszer. Az emberi gon
dolkodás pedig nem éppen 
megkérdőjelezhetetlen, viszont az embert nemigen lehet gödeli problémák elé áll
ítani; könnyedén tudjuk változtatni a 
rendszerünket. 

>>Egyszoval nem biztos, hogy egy olyan vilagkep, amelyrol
>>ismereteink egy ilyen, enyhen szolva nem teljes rendszeren
>>alapszanak, egy megfelelo vilagkep, ami valoban a
>>valosagrol szol. Elkepzelheto persze, hogy szepen hangzik,
>>de ha nem a valosagrol szol, akkor vajmi keves ertelme van.
>Minden vilagkep avalosagrol szol, es annak egy reprezentacioja. Mivel a fejunk
>kisebb, mint a vilag, barmi is jelenjen meg abban a vilagrol, az egyszerusitet
t
> .. 

De nem lehet, hogy a rendszereinkben van a hiba? SZerinted lehetőség van arra, 
hogy létrehozzunk egy komplex rendszert, 
amelybe minden belefoglalható és amellyel minden leírható? Vajon egy ilyen rend
szer lehet-e objektív? Az biztos, hogy a 
logikán a gödeli tétel első része miatt nem alapulhat. 

>Az objektiv modell egy egyszerusitett, de altalanos modell, az intuitiv, szub
>jektiv modell egy egyszerusitett, es raadasul esetleges modell. A kritikad teh
a
>t mindkettore vonatkozik, es a szubjektiv, intuitiv reprezentacionak az esetle
g
>esseg egy fontos tulajdonsaga.
>Volna egy kerdesem, szerinted, ha valaki azt mondja, hogy "van Isten" ezzel ob
j
>ektiv modon akar valamit allitani, vagy nem?

Természetesen nem, hiszen ez nem bizonyítható. De az sem egy objektív állítás, 
hogy "nincs Isten". Már csak azért sem, 
mert ez az előző negációja. 

>>A tudomanyos gondolkodas vegeredmenyben axiomakon alapszik,
>> amiket mindenki magatol ertetodo tenykent, egyfajta
>>sarokkokent kezel. Az idok folyaman ezek az axiomak
>>valtoznak, de mindig szukseg lesz rajuk. Ahany
>>axiomarendszer, annyifele vilagkepet lehet rajuk epiteni.
>>Es meggyozodesem, az axiomak kivalasztasaban gyakran van
>>valami onkenyes is.
>Osszekeversz dolgokat. Axiomak a matematikaban vannak, ott az axiomak kivalasz
t
>asa valoban eleg tetszoleges, viszont amatematika nem is akar a valosagrol sem
m
>it mondani. a matematika csakmegallapitja, hogy "ebben az axiomarendszerben ez
e
>k a tetelek bizonyithatoak".
>A tapasztalati tudomanyban viszont nem axiomak, hanem elmeleltek vanak. Ez is 
u
>niverzalis allitasok osszessege, de egeszen mashogy van kezelve. az elmelet ki
v
>alasztasa egyaltalannem onkenyes, hanem empirikusan ellenorzott.

Rendben van, az "axióma" valóban rossz kifejezés volt. Akkor használjuk a "sark
igazság" szót. Régen az volt így kezelve, 
hogy a Nap a Föld körül kering, ez abszolút megkérdőjelezhetetlen volt, és egy 
bizonyos szintig empirikusan is igazolható 
volt. Aztán egy idő után kezdtek problémák lenni a dolgokkal, és kénytelenek vo
ltak a tudósok újragondolni a helyzetet. A régi 
görögök egészen perverz struktúrákat tudtak létrehozni az epiciklusokkal. Aztán
 kiderült, hogy ez a sarkigazság abszolút 
hibás és egy újat kellett létrehozni. Most is vannak ilyenek, és csak idő kérdé
se, mikor találnak velük kapcsolatban is 
problémákat. Lehetséges-e egy olyan világképet létrehozni, ami valóban egyeteme
s, mindent magában foglaló, és nem szorul 
korrekcióra, a jelenlegi eszközeink ismeretében? Valószínűleg nem. 

>>Hajlamosak vagyunk tudomanytalannak minositeni olyan
>>kiserleti eredmenyeket is, amelyek nem illenek bele
>>vilagkepunkbe, vagy csak egyszeruen zavarba ejtoek.
>Emberile hajlamosak vagyunk erre, de errol nem a tudomanyos modszer tehet. Vis
z
>ont a tudomanyos modszer pont ennek kizarasat iranyozza elo. Minel inkabb ilye
n
>eketteszel, annal kevesbe vagy tudomanyos.

Valószínűleg, de sok olyan dolog van, ami valóban megmagyarázhatatlan, és még e
mlegetni sem szabad. Ilyenek mondjuk az 
ehelyütt már emlegetett parapszichológiai jelenségek, az Egely-féle kísérletek,
 etc. Most nem akarok az efféle dolgok 
védelmezőjeként fellépni, mert valóban ezek körül a dolgok körül is jó csomó er
ősen megkérdőjelezhető dolgok vannak, de 
amíg vannak ilyen, nem igazán besorolható dolgok, addig nem mondhatjuk azt, hog
y a tudomány mindenre kiterjedő 
válaszokat képes biztosítani. 

Regardz,
			Soliyah Calez
--->
This mail was forwarded by recycled electrons.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS