Kedves Lista, kedves István!

Valami miatt akadozik a lista. Nincs levél, nincs visszajelzés.....
Hiányzik. István valami mást is hiányol:

>Hiányoltam a jó példákat a cselekedetek szintjén.
Nézd István, ahogy Te élsz, és müködsz az maga a jó példa a
cselekvés szintjén. Inkább neked kellene ellátni bennünket tanáccsal.

>.....hogyan ússzak árral szemben...
Árral szamben úszni nem egy öncél. Említettem, hogy
>ilyen lehet az ösi tanok, források :) felé fordulás.
Egyébként mikor valaki pl. kitart az intuíciója, lelkiismerete
mellett, ami esetleg egy a megszokottól eltérö (!) álláspontot jelent,
akkor ö, képletesen szólva, máris árral szemben találja magát.

Ugye arról szólt a dolog, hogy az életünket, ezt a tanulási-fejlödési
folyam(!)atot, sok helyen, egy váltakozó, hol sima, hol örvényes
folyóhoz hasonlítják. Több, erösen new age-inspirált tan szerint a
vágyak teljesülése, a boldogság, és a gazdagság titka abból áll,
hogy ne ússzunk szemben az árral, hanem mindég hagyjuk magunkat
sodródni az élet nagy folyójában. Ezzel nem értettem egyet.
Kétség kívül igen-igen csábító a gondolat, viszont eléggé naivnak
tartom. Persze feleslegesen (!) sose ússzunk szemben az árral,
viszont ha a szeretet, a lekiismeret, a fejlödésünk, vagy akár a Karma
mégis ezt kívánja tölünk, akkor szerintem meg kell tennünk, és nem
pedig abban bízni, hogy a sodródás majd mindent megold.

A taoista wu-wei (nem cselekvés) sem arról szól, hogy maradjunk
passzívak, hanem arról, hogy cselekedeteink legyenek eröszakmentesek,
szelídek. Sodródásról szó sincs. Egyébként maga Lao-ce is említi, hogy
"Csak a döglött hal úszik az árral."

Emlékeim szerint a forrás :)) az eredeti (misztikus) szöveg, csak
annyit említ hogy mindenben kerüljük a görcsös ragaszkodást,
amit valahogy úgy fejeztek ki ahogy a taoisták is, hogy
"kapcsolódjunk a lét áramlásába".

>Tudtommal elsősorban ez (mármint a cselekedet) határozza majd meg,
>hogy milyen fejlődési szintet fogok elérni az életem során.
Szerintem inkább fordítva. A fejlödési szintünk  határozza meg a
cselekedeteinket, úgy minöségileg, mint tartalmilag.

Gondolom azzal te is egyetértesz, hogy minden cselekedet tükröz
valamilyen fejlödési szintet. A cselekedet csupán egy a sok közül ami
egy bizonyozs fejlödési szintre utalhat . Ott van még ugye a vágy, a
szándék, a nem vallási hitvilág stb. és ha jól értelmezem, akkor a
nagy iskolák szerint éppen ezeket lenne tanácsos kimüvelni az un.
"minöségi fejlödés" érdekében. Anyagi síkról nézve, csupán egyetlen
emelt  "minöség" létezik. Ez az önzetlenség. Más szempontból nézve
ez a szeretet. Ehhez pedig nehéz valami konkrét, és univerzális
viselkedési receptet megfogalmazni.

Ha mégis kellene, akkor egy ismert címet, a Móricz Zsigmondi
szentenciát választanám:   "Légy jó mindhalálig".

Szeretettel
Remete