hogyaszongya...jaj jányok efelejtettem üdvözölni benneteket...eh
bocsinánat...eh...ja és Zoltánt is, szegény mindig háttérbe szoritja
gondolom a nőnap...
Egyél fiam mézet, mert jó, és a színméz édes a te ínyednek. Ha
mézet találsz, egyél, amennyi elég neked, de sokat ne egyél, hogy
ki ne hányd azt.
Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek
vissza, embernek fiai. Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a
tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy őrjárásnyi idő éjjel.
Elragadod őket: olyanokká lesznek, mint az álom, mint a fű, amely
reggel sarjad és virágzik, estére pedig elhervad és megszárad.
|