Benyo:
>Az atomeromuvek is a reltivitas elmeletre alapoznak. Arra az elmeletre, ami
>meg egy monitoron belul ropkodo elektronra is igaz (pl. tomegnovekedes).
>Vagyis hogyhogy ezt az energiat csak olyan bazi nagy eromuvekben lehet
>aramma formalni?
igen, az E=mcc keplet a gyufagyujtasra is igaz. Csakhogy, ahhoz, hogy nagy
energia szabaduljon fel, ahhoz nagy energia, azaz tomegkulonbseg kell (ugy
ertem, hogy a gyufagyujtashoz kepest nagy). Namost a maghasadason es
magfuzion kivul nem ismerunk olyan jelenseget, ami ilyen tomegkulonbseget,
es ennek megfeleloen ekkora energiafelszabadulassal jarna.
Jo, van a gravitacios kollapszus, de az sem egeszseges egy aktataskaban.:)
math

sziasztok!

 megint egy problema: a Hold, koztudomasulag mindig ugyanazt a felet
forditja felenk. ez azt jelenti, hogy a keringesi es forgasi peridousa
ugyanaz. minek koszonheto ez az egybeeses? nyilvan van oka, nem hiszem, hogy
veletlen.:)

ami az igazi problema, az a kovetkezo: azt el tudom hinni, hogy vesztesegek
miatt egy egitest forgasa megall. no de a Hold eseteben nem errol van szo,
hanem arrol, hogy a Hold pont olyan periodussal forog, mint amennyivel
kering. nyilvan a vesztesegek, es valami gravitacios mechanizmus a
magyarazat, de nekem nem all ossze. ki tudja a valaszt?

egy valszam kerdes: a slager radioban megy a talald el a penzosszeget, es
megnyered jatek. a talalgatasok soran csak annyit arulnak el, hogy nyertel,
vagy nem nyertel,e s ha nem, akkor azt, hogy tobb, vagy kevesebb-e az adott
penzosszeg. jegyzetelessel nyilvan mindig azt [a,b] az intervallumot lehet
megjegyezni, amibe a penzosszeg van. az osszeg forint pontossagu, tehat egy
egesz szam, a es b kozott, amit el kell talalni. tegyuk fel, hogy a
telefonalas koltsege y forint, tegyuk fel, hogy adva van a es b. mi az a
kriterium, ami alapjan megmondhato, hogy megeri-e betelefonalni, vagy sem?

en persze elgondolkodtam, es van egy megoldasom, csak feladatkent mondom el.

masik kerdes, mire erdemes tippelni, ha adva van a es b?

math

Sziasztok! Parrag Miklosnak valasz a Tudomany 1015-os
levelere. Miklos irta:
"Mindenesetre, en meg nyomoznek ilyen hatasok utan, mielott egy
ilyen, tenyleg vilagrengeto kovetkeztetesre jutnek."
A fizikai ingas gravitacios meressel szemelyesen es kulon sajat
laboromban mar tobb, mint harom eve foglalkozom, Bodonyi Laszlo
a fizikai ingas mereseit legalabb 8 eve folytatja. Hozza kell tenni,
hogy telen altalaban a hideg miatt nem merunk.
Az en gravitacios laborom Pakstol nyugatra 15 km-re van, egy kis
falu szelen, a legkozelebbi autout kb. 350 meterre van. Tehat
vibracios zajoktol mentes a kornyezet.
Ennyi ido alatt sokfele meresi modszert es trukkot kidolgoztunk,
tehat az esetleges "onbecsapo" hatasokat nagy valoszinuseggel
kiszurtuk. Mindezen felul egy magyar kiserleti fizika professzor
egy napot eltoltott a kiserlet kritikai vizsgalataval. O persze nem
kivan sem pro-, sem kontra nyilatkozni. Ennek egyszeru oka,
hogy egyreszt jonak talalta a kiserleti berendezest, masreszt sajat
maga is vegzett nehany gyors merest es megdobbentette az az
eredmeny, amit mi is kaptunk. Neki mar folosleges ebbe beszallni,
foleg a varhato es eddigi tapasztalt negativ fogadtatas miatt.
A lehetseges hibak okai es elharitasuk:
a/ Az elektrosztatikus foldeles vastag vezetekkel (a ket rapid
acel eken keresztul vezetve) megoldott.
b/Kontrol kiserletek: az olomteglakat ugyanazon geometriaju
fakockakkal csereltuk ki, rezonancia nem jott letre.
c/Elektromos tavvezetek nincs a kozelben, a szamitogep a
halozati 220 V-ot hasznalja. A meresek egy reszet masik helyisegbol,
tavvezerlessel hajtottuk vegre, mert az emberi test mozgasa is
erosen bezavarhat.
d/ Eros a Hold zavaro hatasa Hold-kelte es nyugta korul.
A berendezes tesztelese celjabol 3 napos meresekkel mertuk
folyamatosan a Hold gravitacios elterito hatasat az ingara.
e/Magnesezettseg: az inga szerkezeti anyagai aluminiumbol
vannak, a forrastomeg mozgatas fabol keszult forgathato korasztallal
tortenik. Hasznaltunk eloszor 3 mm-es lagyvas lemezt a ket
kolcsonhato tomeg kozott, de a tapasztalataink szerint folosleges.
f/ Mozgo levego, ez a legrosszabb hatas, mert a leggondosabb
szigeteles ellenere a hazon kivuli legmozgas zavaro. Tehat a
legnagyobb szelcsendben sikerultek az eddigi legjobb mereseink.
g/Rezgesek csatolasa: kontrol kiserletekkel ellenoriztuk,
pl. a forrastomeg mozgato asztalt az inga mozgasi iranyara
merolegesen elhelyezve nem tapasztaltunk gravitacios rezonanciat.

A kiserleteinkben kizarolag a sugarvedelemben hasznalt, kb. 6 kg-os
olomteglakat hasznaltuk (kb. = azt jelenti, hogy ezek valtoznak attol,
hogy az olomfalakban sarok elemek, vagy sem, aki latott ilyet, az
tudja, hogy ezek fecskefark-szeru kikepzesuek.) Az olomteglak
vastagsaga 25 mm, a rezoncia meresek soran az inga nagyon beleng,
tehat tul kozel nem kerulhetnek a tomegek egymashoz, tehat az indulo
restavolsag kb. 40-50 mm. Sztatikus mereseknel kb. 2-3 mm.
A kiserleteink reszletes leirasa talan a nyar elejere elkeszul, addig
turelmet kerek. Ebben szerepelnek a reszletes szamitasok, a
rezonancia meresek Fourier teljesitmeny spektrumai es a kulonbozo
dinamikus es sztatikus mereseink eredmenyei.

FONTOS: Akik  esetleg mostanaban kapcsolodtak be a Bodonyi-
Sarkadi gravitacios temaba, hangsulyoznom kell, hogy nem a
Newton-i gravitacio megdonteserol van szo, hanem annak egy
pontositasarol. Mint minden fizikai torveny, csak adott feltetelek
mellett ervenyes. Tehat meghatarozott fizikai feltetelek eseten
a Newton-i gravitacio maradektalanul ervenyes, bizonyos esetekben
viszont nem ervenyesulhet az eredeti formajaban. A gravitaciohoz
ugyanis mindig hozzatartozik egy disszipacios folyamat is, amely
egy gravitacios rendszer reszleges, vagy teljes kotott allapotahoz
vezet. Tehat a gavitacios ero keplete mellett sokkal lenyegesebbek
azok az energia-csere folyamatok, melyek egy valtozo gravitacios
terben lezajlanak. A Naprendszer, a Fold-Hold rendszer sztatikus
kepzodmenyek abban az ertelemben, hogy ezeknel a
gravitacios energia + kinetikus energia osszege idoben jo
kozelitessel allando. Ezeknel Newton torvenye eleg jol
teljesul. A Cavendish kiserleteknel, de foleg a fizikai ingas
kiserleteknel eros disszipacios folyamatok is jelentkeznek,
azaz pl. az inga csapagyak (ekek) ?nyikorognak?, surlodnak.
A kovetkezokben majd igyekszem a fizikai lenyeget meg pontosabban
osszefoglalni, annak belatasara, hogy az eredmenyeink nem
?vilagmegrengetoek?, pusztan a gravitacios ismereteink hianyosak.
Mind az elmeleti, mind a kiserleti eredmenyeink az energia
megmaradassal teljesen osszhangban vannak, es ez a lenyeg.
Udv: Sarkadi Dezso

Hello mindenki!

Egeto szuksegem van a kovetkezo adatokra
orakon belul!:
Friss ho',homok,szanto/kulonfe'le/,tulevelu erdo
fenyvisszavero kepessege (albedoja) kellene.

Fontos(Ha nincs meg akkor karot kap az egesz osztaly!)

Elore is (nagyon) megkoszonnem,ha valaki ezeket 
megmondana nekem

Tamas

  writes:

> ...
> Szal a kerdes:
> Az atomeromuvek is a reltivitas elmeletre alapoznak. Arra az elmeletre, ami
> meg egy monitoron belul ropkodo elektronra is igaz (pl. tomegnovekedes).
> Vagyis hogyhogy ezt az energiat csak olyan bazi nagy eromuvekben lehet
> aramma formalni?

2 valasz:

1) Mert a hoenergiat meg mindig csak egyfelekeppen tudjuk nagy
   hatasfokkal elektromos aramma alakitani.  Ez pedig a gozturbina.

2) A legolcsobb hasadoanyagoknak meg az atomeromuvekben is eleg nagy a
   kritikus tomeguk.  Ammyi meg kb-ra kell bele, hogy menjen a
   lancreakcio.

-- 
Don't blame my opinion on my employer

ImRe

Van valakinek valami otlete?
-- 
Don't blame my opinion on my employer

ImRe

> Az egyatmenetu kodok egyik - gyakorlatban hihetetlen mertekben
 > elterjedt alkalmazasa flip-flopok mukodtetesenel fordul elo.
 > ( Billiard nagysagrendben mukodnek flip-flopok
 > a vilag szamitogepeiben.)
 > A flip-flopok  egy reszenek van SET es RESET
 > vezerlobemenete, melyet a gyartok ajanlasai szerint
 > nem ajanlott egyutt aktivizalni. 
 > Emiatt a 0,1-bol 1,0 -ba valtas, illetve 
 > 1,0-bol 0,1 -be valtas kozott atmenetkent: pl. 0,0 -t
 > kell beiktatni, nehogy fellepjen rovid idore is
 > az 1,1 , ami mukodesi zavarokat idezhet elo.

Azert azt illik megjegyezni, hogy a mai digitalis elektronika
(es ezen belul a szamitogepek) szinte kizarolag szinkron rendszereket
hasznalnak, ahol a flip-flopok aszinkron resetjet legfeljeb
rendszer-reset eseten aktivaljak (de meg akkor sem mindig).
Szinkron rendszerek eseten az egyatmenetu kodoknak hazardcsokkentesi 
szerepe nincs es szamitogepekben nem is igen alkalmazzak oket.
 
 > A TV-kben es a monitorokban is a nagyfeszultseg KIKAPCSOLAS UTAN IS ott van,
 > amig a megfelelo elko'k ki nem sulnek. Regebbi TV-knel ez orakat jelent, a

Nem igazan elkok taroljak a nagyfeszultseget, hanem a kepcso uvegenek
kulso es belso felere felvitt femezes altal alkotott kapacitas. Ha a
nagyfesz bevezetes kornyeke tiszta (meg a nagyfesz egyeniranyito sem
vastagon poros), akkor egy ilyen 1cm-es uveg szigetelesu kondi 
onkisulese szaraz levegoben nagyon kicsi (napok).

Zoltan

Kedves Zoltan !

>Akkor viszont miert A latja masnak a vilagot ? A es B *relativ*
>sebessege csak 1 van, nev szerint ami koztuk van. Azaz, miert A
>tavolodik B-tol, miert nem B tavolodik A-tol ? Ha csak ketten vannak,
>azaz nincs kulso viszonyitasi alapjuk, akkor nem tudhatnak kulonbseget
>tenni a ket eset kozott. Persze mindjart maskep all a helyzet, ha
>feltetelezunk egy *abszolut* teret amihez kepest B all es A mozog.
>Viszont az abszolut ter fogalmat elvetjuk valami oknal fogva.
>De ha nincs abszolut ter, akkor az egyetlen kulonbseg, hogy B
>gravitacios terben van A pedig hajtomu toloerejet erzi, elvileg
>megkulonboztethetetlenul.

Ha kiindulasnak egy statikus univerzumot kepzelunk,
melyben _A_ elindul, akkor ez az univerzum zsugorodik
szamara a kontrakcio miatt. B szamara marad olyan, amilyen volt.
B csak _A_ -t latja zsugorodni, megpedig 
a relativ sebessegetol fuggoen egyre novekvoen, akar
keptelenul rovidnek latva ot, es mindezt nagyon sokaig.

Sajnos magam sem ertem tokeletesen a magyarazatomat, 
s csak gondolom, hogy ugy kell lezajlania a jelensegeknek, 
ahogy irtam.
Igy egyszeruen nem tudok tobbet mondani rola, mint
hogy a rendszerekbeli eredeti tapasztalatok 
ekvivalenciaja megvaltozik, ha az egyik szereplo 
egyoldaluan valtoztat a nyugvo poziciojan a masikhoz kepest,
gyorsulo relativ helyvaltoztatassal.
Meg en is gondolkodom, hogy hatha cafolni tudom magam,
mert ketelyem es hianyerzetem mindig van, mindennel
kapcsolatban.
Vakon kovetkeztetgetek, es analogiakat keresek, illetve
tobb, es idonkent ismetelgetett gondolatkiserletet
vetek fel, hatha akad olyan, amelybol valaki 
eljut vilagosabb magyarazatokig. 

A gyorsulas tenye, ahogyan a tengelykoruli forgas is, 
abszolut, mert rendszeren belul kimutathato, fuggetlenul
a kornyezo rendszerektol.

A relative nyugvo tomeg tereben lassabban jaro 
orak esetet a terido gorbuletevel magyarazzak, 
ami nekem kisse megfoghatatlan, bar 
kepes vagyok belatni, hogy ilyesvalamirol lehet szo.

A tomeg tereben tartozkodo megfigyelo a _fenti_ 
kornyezo vilag jelensegeit felgyorsitottnak tapasztalja.
Ha magas oszlopot allit es egy ott elhelyezett
lefele vilagito fenyforras fenyet figyeli, magasabb
frekvenciajunak talalja, mintha lejjebb helyezne' el 
a fenyforrast. Erre sincs magyarazatom, csak 
kenyszeruen elfogadom, hogy a feny energiaja novekszik,
s az energianovekmeny frekvencianovekmenykent ervenyesul.
Ha lentrol folfele vilagit egy fonti tukorre, es
onnan a feny visszaverodik, akkor valtozatlan frekvenciat
tapasztal lent. Ha felmeny az oszlopra es lentrol vilagitanak
neki, akkor a lentrol jovo fenyt alacsonyabb frekvenciajunak
talalja. ( Kenyszeru magyarazat: az oraja maskepp jar a
tomegpont kozeleben, mint tavolabb, s ez a feny frekvenciajanak
megiteleseben is elterest eredmenyez)

Egyenletesen gyorsulo urhajoban is igy kell ennek lennie,
ha az ekvivalencia tenyet elfogadjuk.
Az urhajos az urhajoja elejen elhelyezett fenyforrast
figyelve - egyenletesen gyorsulo urhajojaban -
annak fenyet szinten magasabb frekveciajunak iteli.
Ha elmegy elore, es hatulrol vilagit oda,
akkor alacsonyabb ferkvenciat tapasztal.

Ezek a jelensegek Doppler-effektusbol adodnak,
ugyanis az urhajo gyorsulas alatt rovidul,
s a veg es az orr egymashoz kozeledese idejen 
a feny egyre rovidebb utakat jar be oda-vissza.
A Doppler effektus pedig aszimetrikusan ervenyesul
az orrnal es a vegnel osszehasonlitva, mert
az orrhoz a feny relative lassabban kozelit,
mint visszafele a veghez. Ezt a relativ sebesseget
nem lehet odabent kimutatni, mert az urhajos
elol elhelyezett oraja mindig hatranyban jar 
a hatso orajahoz kepest. 
( A gyorsulas alatt a keses fokozodik, majd
 ha nem gyorsit mar, akkor stagnalo elteressel, es
 mar megegyezo idodilacioval jarnak.)

Gyorsulas alatt utiranyra merolegesen vilagitva
az urhajos maga is tapasztalhatja, hogy elhajlik a feny.

Mindez tomeg tereben is igy mukodne.
Ott az orak jarasanak folyamatos _elcsuszasa_ az,  
ami helytol fuggoen fellep, s ez jelenti
bizonyara a terido gorbuletet. 

( Az urhajo egymastol tavoli orainak ido-eltolodasa abbol
 ered, hogy nincs gyorsabb jel a fenynel, mellyel
 szinkronizalni lehetne oket. Ha egyenletesen mozgo
 rendszerben kozeprol egyszerre tav-szinkronjelet
 kuldenek hozzajuk, az egyik ora kesobb kapja meg, 
 mint a masik, de ez csak egy masik rendszerbol veheto 
 eszre, es a fenysebesseg abszolut jellegebol adodik.)

Kulonos, de megis nyilvanvalo, hogy a fenysebesseg 
veges erteke es abszolut volta eredmenyezi azt, hogy 
kizarolag abszolutnak merheto vakuumban, akar szembe 
haladunk, akar vele versenyt futva merjuk.

Udv: zoli

Tisztelt Listatagok !
Ki tudja, hogy mi volt az a Tobis-Klang hangrogzito rendszer ?
A harmincas evek vegen, a negyvenes evek elejen forgatott filmek java
reszenel olvashato a bevezeto kepsorokon, hogy Tobis-Klang hangrogzito
rendszert hasznaltak.
Regi filmeken a kepkockak mellett lathato hangcsikfoto volt talan ez ?
Udvozlettel
Nadasi Zoltan

Szo volt a napokban az egyatmenetu kodokrol.
Erdekelne, hogy foglalkoznak-e tobbatmenetu,
de az atmenetek szamaban korlatozott kodokkal.
Ezeknek komoly alkalmazasuk lehet a nagysebessegu
szamitogepekben.  
Udv.,
	Attila

Kedves Tudomany Olvasok!

Szeretnem a figyelmeteket felhivni a   cimu
ujsagra. Sajatos, erdekes hangvetele van. Eredetileg a magyar tudomany
temaival foglalkozik, de ez kibovult kulonbozo, a tudomanyrol szolo egyeb
eszmefuttatasokkal. Termeszetesen felmerult a hivatalos es nem hivatalos
tudomany viszonya, a tudomanyos fejtegetesek bizonyitasa es
bizonyithatosaga. A magyar tudomany, mint hivatalos tema tovabbra is
fennmaradt, de mivel a lap nem moderalt, pontosabban onmoderalt, ezert
tobb tematerulet is helyt kapott. Ha van kedvetek, probaljatok ki.

Feliratkozas a 

 

cimre irt levellel tortenik.

Udvozlettel

Gabor

Honlap: http://nimrud.eet.bme.hu/hosszu

Janos,
A feladat a 1013-as Tudomanyban szerepelt, Pasztor Tibor kerdezte,
nem idezem be az eredeti szoveget.
Az allitast, nem leven informaciom elfogadom, ha valaki jobban tudja,
majd vitatkozik :-) (az alternalo sorokrol).
Viszont ha n>0 egesz-szamokban gondolkozunk, akkor a log(1/n) mindig
negativ, tehat a sor osszege minusz log(n) azaz
(1+1/2+1/3+1/4+..+1/n) -log(n) tarthat veges ertekhez.A feladat az volt,

hogy igazoljuk ezt sorozatos, vagy egyszeru sor eszkozokkel, integralas
l'Hospital (ez hogy' jon ide), stb. nelkul. Erre vetettem fel az otletet
:-).
Tamas

***********************************************************
Haraszti Tamas

***********************************************************

> Felado :  [Hungary]
> >hogy ha igazolom, hogy az n-ik es az n-1 -ik tag kulonbsege nullahoz
> >tart, akkor konvergens a sor. Sajnos elegge regen tanultam, es most
> >nincs
> >semmilyen forrasmunka keznel :). Ha tevedek, irjatok meg, es akkor bocs.
> Egy picit tevedsz. A fenti kijelentes csak alternalo (valtakozo elojelu
> tagokat tartalmazo)
> sorokra igaz.

Mintha arra se lenne igaz...

(1+1/2) - (1/2) + (1/2+1/3) - 1/3 + (1/3+1/4) - 1/4 + (1/4+1/5) - 1/5 ...

Jozsef