Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 41
Copyright (C) HIX
2002-02-20
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Racsko Tamasnak a Konjunktivrol (mind)  37 sor     (cikkei)
2 US ASCII (mind)  13 sor     (cikkei)
3 Rovasiras (mind)  8 sor     (cikkei)
4 Kontarok (mind)  48 sor     (cikkei)
5 RE: Torveny a magyar nyelvrol (NYELV.40..20020218) (mind)  13 sor     (cikkei)
6 Re: Nota bene (volt: LAD) (mind)  7 sor     (cikkei)
7 Re[2]: Torveny a magyar nyelvrol (mind)  14 sor     (cikkei)
8 Re: torv (mind)  9 sor     (cikkei)
9 Re: Nota bene (mind)  16 sor     (cikkei)
10 Re: bizonytalansagi mod (mind)  38 sor     (cikkei)
11 Re[2]: Torveny a magyar nyelvrol (mind)  27 sor     (cikkei)
12 Re: cymri (mind)  32 sor     (cikkei)
13 IDETLEN (mind)  23 sor     (cikkei)
14 IDETLEN, IDETLENKEDIK (mind)  23 sor     (cikkei)
15 Re: Ami japan... (mind)  16 sor     (cikkei)
16 Re: *** HIX NYELV *** #40 (mind)  31 sor     (cikkei)

+ - Racsko Tamasnak a Konjunktivrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tamas!

>> A Konjunktiv I .. kifejezheto vele .. bizonytalansag is. * Der Schuler
>> behauptete, dass er krank sei. (A diak allitotta, hogy beteg.)
>Ezek szerint nem volt helytálló, amit a 39. számban állítottam. Vi. hogy az
>"Úgy gondolom, hogy Béla otthon van" fordítása németül kijelento móddal
>történne: "Ich denke dass Bela zu Hause *ist*". Ejnye-bejnye...

Azt hiszem hivatalosan - nem hvatalosan azonban mindenkepp - helyes a
"...dass er zu Hause sei" alak is, es a "...dass er zu Hause ist" is. Az
irott nyelvben latom inkabb a Konjunktiv I alakot, amely itt a fuggo beszed
(indirekte Rede) miatt jelenik meg. A nemettanaraim mindig elfogadtak a
kijelento modot, nem eroltettek a Konjunktivot.

>Nem hehéz észrevenni, hogy az ikes ragozás E/3 ragja megfelel a határozott
>(tárgyas) ragozás T/3 ragjának: "a fa törik" < "a fát [ok] törik".

Erdekes egybeeses, pont ma astam elo egy gimis nyelvtan erettsegi tetelsort,
es beleakadtam egy feladatba, ahol az "ik" toldalek szerepet kellett
jellemezni. Noha nem a passziv szerkezet kapcsan, de nekem is feltunt
valami. A sors fintora, hogy ma este tudom meg a megfejtest is. :-)

Megmondom oszinten, titokban ketsegeim voltak afelol, hogy valaszt kapok-e a
kerdese(i)mre, vagy sem. Orulok neki, hogy megis akadt, aki erdemben - megam
igen hamar - valaszolt.

>Némi xenofilizmus érzodik rajta, minthogy a magyar szöveg harmonikus
>ékezetmentességét meg-megtöri a német textus következetes umlautossága...

Emailben megszoktam az ekezetmentesseget. Az umlautoknal feltetlenul yomnom
kellett egy Ctrl+Shiftet, hogy atvaltsak nemet billentyuzetre.
Egyebkent a gia-rol is lemaradt az accento grave.:-)))

< Mark >
    

UIN: 3126166
+ - US ASCII (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Haho !

:> A lenyeg, hogy csak keves esetben mukodik rosszul az 
:> ekezet, HIX Jozsi is tamogatja, igy szerintem mostmar 
:> ne terjunk vissza a US-ASCII-hez.

Mar keso... Februar 15. ota ismet US-ASCII...

Awenderen kivul valakinek okozott meg gondot az ISO ?


Szep napokat: Antal Attila
http://www.externet.hu/aas
+ - Rovasiras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kérés:
Kaptam egy levelet Erdélyből, nyelvészettel kapcsolatban.
Volt egy kis problémám a géppel és véletlenül letöröltem.
Biztos vagyok  benne, hogy az illető rajta van ezen a listán.
Ezúttal kérném az illetőt, hogy küldje el még egyszer a levelet.

Más:
Van valahol rovasírás mailing lista Magyarországon?
+ - Kontarok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

AWENDER

> Kurvara ruhellem amikor kontarok pofaznak arrol, hogy a 7 bites
> kodolassal megk apott leveleket milyen varazslasokkal kellene nekem
> beallitani.

  Awender, akik eddig vették a fáradságot, hogy magyarázatokkal
szolgáljanak az ékezetproblémára, profi számítástechnikusok voltak.
Egyiküket se ismerem személyesen, de _én_ profi számítástechnikus
vagyok, ezzel töltöttem életem nagyobbik részét, és láttam, hogy amit
leírtak, az helyes volt. Akár én is írhattam volna, tehát ezzel engem
is lekontároztál. Ezt pedig a saját nevemben kikérem.
  Eddig megtettem, hogy amikor Neked válaszoltam, ékezet nélkül írtam,
most nem teszem. Aki nincs tekintettel énrám, arra nem vagyok
tekintettel én se.

HUNTER

> Aki nem tudja dekodolni vagy akihez nem erkezik meg helyesen, az
> igenybe vehet ekezetmentesito megoldasokat, Cap valamikor
> felajanlotta, talan masnak is van lehetosege arra, hogy ilyen dolgot
> megvalositson.

  Szerintem még azt is meg lehetne csinálni, hogy valaki írjon egy
programot, ami egy webszerveren fut és egy postafiók felhasználásával
minden beérkező listát bekonvertál és kiküld azoknak, akik kérik.

> A lenyeg, hogy csak keves esetben mukodik rosszul az ekezet, HIX
> Jozsi is tamogatja, igy szerintem mostmar ne terjunk vissza a
> US-ASCII-hez.

  Szerintem se. Nem is értem, hogy miért kellett visszatérni erre,
énnálam nem okozott változást, de másoknál igen. Nyilvánvalóan többen
vannak, akiknél negatív változást okozott, mint akiknél pozitívat.
Szeretném kérni, hogy aki visszakapcsoltatott US-ASCII-re, az
vizsgálja felül ezt a döntését.

RACSKÓ TAMÁS

> De a kissé indignáltnak tűnő beírások mellett tudathatnál velünk
> valami konkrétumot, mikor milyen útbaeső relay-szerver rontotta el a
> levelet.

  Nem indignált, hanem agresszív, de ettől függetlenül honnan tudhatná
ő, hogy milyen szerver esik útba New York és Németország között?

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
LASSZO = Kotellel vivott csorte.
+ - RE: Torveny a magyar nyelvrol (NYELV.40..20020218) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusz Tamás! 

> > A tanácsadó testület tagja .. Balázs Géza, .. Grétsy L.
> Nem vagyok meglepve, de nem örülök.

Na de miért nem? Őszintén - és ártatlanul - kérdem, mert a 
szememben hiteles és becsült személy mindkettőjük, így nem 
értem a véleményedet. Nyilván nem kell politikát gyanítanom 
a szomorúságod mögött - nem is látok -, annál inkább 
szeretnék valami magyarázatot. Ha nyilvánosság előtt nem 
lehet, várom magánban. 

Előre is köszönöm: Gábor
+ - Re: Nota bene (volt: LAD) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0040-ban írta :
>A "nota bene" [...] meglepett, hogy a MHSz szerint "Nb."-nek kell!?!
Nem, NB. a helyesírás adta alak. Logikusnak ettől persze még nem logikus.
De még mindig sokkal jobb, mint a pecsét helye rövidítése:
(P. H.) (a zárójel is a rövidítéshez tartozik).

Üdv: Attila
+ - Re[2]: Torveny a magyar nyelvrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0040, Racsko' Tama's >:
>Ez ellentétes a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló
>törvénnyel. Nem is szólva azokról, amelyek léteznek ugyan, de nem
>történelmiek (oroszok, kínaiak, arabok, stb).

Bocs, ne csinaljunk ebbol faji vagy politikai kerdest, de miert lenne jo
az nekunk, ha jogos lenne, hogy csak orosz, kinai es arab nyelven lennenek
felirva egyes boltok nevei? A "tortenelmi" nemzetisegek eseteben sem ertem
a dolgot, hiszen a torveny azt mondja, hogy magyarul IS ki kell irni a
szoveget, nem azt, hogy csak magyarul.
Miert faj ez barkinek?
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
+ - Re: torv (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Laci!

hix.nyelv #40, :
> > Temakor: Torveny a magyar nyelvrol ( 36 sor )
> a fenti torveny hol olvashato a neten? 
Megtalálható itt:
<http://www.complex.hu/kzldat/t0100096.htm/mun_2.htm>;

Üdvözlettel: Racskó Tamás
+ - Re: Nota bene (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Z A!

hix.nyelv #40, :
> ["nota bene"] meglepett, hogy a MHSz szerint "Nb."-nek kell!?!
> Örülök, hogy még Tamás is logikátlannak tartja! 
Erről én sem tudtam (a pontosság kedvéért: a második betű is nagy 
"NB."). Fogalmazzunk inkább úgy, hogy nem azért írtam "N.B."-nek 
mert logikátlannak tartom, hanem azért, mert műveletlen vagyok :-(. 
Úgy tűnik, ez az "NB." azon "történelmi" rövidítések közé tartozhat, 
melyek még a normatív szabályozások előtt alakultak ki, és 
többszavas alapjuk ellenére hagyománytiszteleből meghagytuk 
egybeírásukat. Több ilyen is van, köztük igen gyakoriak is, pl.: 
"stb." (s a többi), "vö." (vesd össze!), "tvr." (törvényerejű 
rendelet)
Phone/Fax: (+36 62)493-709, GSM: (+36 20)9-651-064
E-mail: , 
+ - Re: bizonytalansagi mod (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #40, Szegedi Gábor:
> Errol a bizonytalansagi modrol meg nem hallottam. Hogy nevezik ezt az
> igemodot mas nyelvekben?

Nem sok nyelv van, amelyik önálló módként ismeri a
bizonytalansági (incertív) módot. Ezek egyike a bulgár: ott
"közvetítő mód"-nak (poszrednicseszko naklonenije, mediális mód)
nevezik. Ez a mód a bizonytalanság jelzésén kívül azt fejezi ki, hogy az
elbeszélő a cselekvésnél nem volt jelen, hanem arról más előadásából van
ismerete. Így "Belo _e_ u doma" '[Tudom, hogy] Béla (biztosan) otthon van',
de "Belo _bil_ u doma" '[Mondják, hogy] Béla (valószínűleg) otthon van'.

Van viszont több olyan nyelv, amelyben ugyanezt az aspektust nem tekintik
külön módnak, mivel pl. csak múlt időben jelenik meg (de ugyanezen érvelés
alapján a felszólító mód sem számítana módnak). Rokon nyelveink között is
akadnak ilyenek, pl. a cseremiszben mindhárom múltidőből (folyamatos,
befejezett, régmúlt) van "szemtanúsági" (azaz egyenes) és "nem szemtanúsági"
(azaz közvetített) verzió (ld. a többi rokon nyelvről a 17. számban a múlt
idők kapcsán elmondottakat).

Az oszmán-törökben is ismert az ún. "bizonytalansági múlt", amelyet
képzőjéről "'miS' múlt idő"-nek ("miS'li geCmiS zaman" ["S" = farkas "s",
"C" = farkas "c"]) (vagy "'tudott'/'hallott' múlt idő"-nek) is neveznek,
amely szintén azt fejezi, ki hogy a beszélő nem volt jelen és nincs
meggyőződve arról, hogy a cselekvés végbement. Végső soron török hatásra
vezetik a bulgár és a finnugor nyelvek bizonytalansági kategóriáit is. (A
török nyelvekben egyébként több, speciális igemód is van: "szükségességi
mód" <necessitativus> '[ír]ni kell', "óhajtó mód" <optativus> '(hadd)
[ír]jon', "megengedő mód"" <concessivus> 'ha [ír] is'.)

[NB. A magyar feltételes mód "-na/ne" képzője is történetileg egy optatívusz-
deziratívuszra megy vissza (óhajtó-kívánó mód), így eredeti tartalma '(hadd)
[ír]jon / (bárcsak) [ír]na' volt: itt is látszik a feltételes mód és a
felszólító mód jelentésbeli átfedése (és természetesen idevonható a kötőmód
is). Ugyanez a régi mód a mai finnben potenciális, azaz hatómód lett
('[ír]hat'). Így a finnben nincsenek "írhasson" jellegű alakok.]
+ - Re[2]: Torveny a magyar nyelvrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #41, Bata Gábor:
> > > A tanácsadó testület tagja .. Balázs Géza, .. Grétsy L.
> > Nem vagyok meglepve, de nem örülök.
> Na de miért nem? Őszintén - és ártatlanul - kérdem, mert a
> szememben hiteles és becsült személy mindkettőjük, így nem
> értem a véleményedet.
Elsősorban nem szabad elfelejteni, hogy az MTA elnökének tanácsadó testülete
már nem egy nyelvművelő fórum, hanem közhatalmi szerv. Grétsy kezdeményezte
a törvényt, így nem várható el tőle elfogulatlan lingvisztikai jellegű
állásfoglalás a "center" szó magyarságát illetően. Ezt megerősítik azóta
tett nyilatkozatai: nem szakmai kérdésnek, hanem etikai-morális problémának
tekinti a tanácsadó testüketre váló feladatot; vö.
<http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.12.23/1001.html>;. Balázs elméleti
és gyakorlati bakijait a Duna Tv-n folyó műsorán már régóta nem is számolom
(le is került egy idő óta a műsorok tényanyaga az intenetről). Ez a
színvonal már önmagában nemkívánatossá avatja számomra őt a testületben. De
az viszont egyenesen összeférhetetlenné teszi az új posztjával, hogy több
cikkében hivatkozott elfogadólag Whorfra és a nyelvi relativitás elméletére.
E szerint a világszemléletünket befolyásolja az anyanyelvünk. Ezen elmélet
"továbbfejlesztése" jelenik meg Papp Gábor azon elméletében (vö. 9. szám),
amely szerint primitív nyelvek tanítása kisgyermekkorban elkorcsuláshoz
vezet. Nem mondom, hogy Balázs akár csekély mértékben is azonosulna ezzel a
nézettel, de az elméleti alapok és a szillogizmusok egy része közös.

Üdvözlettel, Racskó Tamás
+ - Re: cymri (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #40, Láng Attila D.:
>   Kárpótlásul bemutatom, amit a kymri nyelvről ír a kérdésekre válaszoló
> mondatokkal. Az angolban a yes és no szavakat használják, ellenben a
> walesiek arra a kérdésre, hogy A oes...? (Van-e?), úgy válaszolnak,
> hogy oes (igen) vagy nag oes (nem).
Egyforma a lenne a nyelvi gusztusunk? Én éppen a hollandot, japánt és cymrit
választottam ki magamnak, mint csoportjukból úgy-ahogy elsajátítandó nyelvet.

Így most el tudom mondani, hogy a helyzet kacifántosabb, mivel a walesiek a
"van-e?" kérdésre igenlően úgy válaszolnak, hogy "van-e!", tagadóan pedig
úgy, hogy "nem, van-e!". Ugyanis a cymriben ui. az igének külön jele van
affirmatív ("állító") szituációkban (ez az "r" prefix), ill. negatív
("tagadó") használatban ("d" prefix), de e szempontból jelöletlen a kérdő
mondatokban. Így a  "Ydw i yn mynd?" (tkp. 'Vagyok én menésben?') kérdés
állító módú formája: "Rydw i yn mynd.", a tagadó pedig "Dydw i ddim yn
mynd." (a "ddim" tagadó partikulával, vö. fr. "ne ... pas"). (NB. A létige
E/3 "*rydy" állító alakja helyett "mae", és a T/3 "*rydyn" alakja helyett
"maen" használatos.)

A walesi válaszforma oka egyébként az, hogy az alapszórend a cymriben VSO,
vagyis az ige áll elől, így azt ismételjük. Azonban az "Ydy Gwen yn eneth?"
'Gwen egy lány?' kérdést átfogalmazhatjuk így is: "Geneth yw Gwen?" 'Lány-e
Gwen?', ekkor már a válasz az lesz, hogy "Ie." 'Igen.'

Van viszont a japánnal is párhuzam: külön létige van a konkrét létezés, ill.
az általános létezés kifejezésére, ugyan a cymriben csak kérdő használatban:
"Itt _van_ az autó?" - w. "_Ydy_'r car yma?" - j. "Dzsidósa-wa koko-ni
_deszu_ ka." ill. "_Van_ itt autó?" - w. "_Oes_ car yma?" - j. "Dzsidósa-wa
koko-ni _arimaszu_ ka." [De egy ellentét is: az "ie" cymriül 'igen'-t jelent,
míg a hasonló kiejtésű japán "iie" 'nem'-et.]
+ - IDETLEN (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Nyelvelok!

Szeretnem megkerdezni toletek, hogy honnan ered az a szo:

"idételen"    (ide'tlen)

tudjatok, azokra szoktak mondani, akik valami hulyeseget csinalnak, vagy
elbenaznak valamit. (A hulyeseg nem sulyos esete:)

Kiismeri a szo eredetet?

***************

Mas:

szomoruan tapasztalom, hogy szep magyar nyelvunket pontosan a NYELV listan
van aki tragar szavakkal tuzdeli. Kar lenne, hogy ez a stilus elterjedne,
pontosan kozottunk. L.D. Attila mar udvariasan szova tette ezt. Hasonloan,
en is ezt teszem.

Mindenkit sok szeretettel udvozlok:

Vegh Izabella
+ - IDETLEN, IDETLENKEDIK (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Nyelvelok!

Szeretnem megkerdezni toletek, hogy honnan ered az a szo:

"idételen, idétlenkedik "  valaki  (ide'tlen)

tudjatok, azokra szoktak mondani, akik valami hulyeseget csinalnak, vagy
elbenaznak valamit. (persze a  hulyeseg nem sulyos esete:)

Kiismeri a szo eredetet?

***************

Mas:

szomoruan tapasztalom, hogy szep magyar nyelvunket pontosan a NYELV listan
van aki tragar szavakkal tuzdeli. Kar lenne, hogy ez a stilus elterjedne,
pontosan kozottunk. L.D. Attila mar udvariasan szova tette ezt. Hasonloan,
en is ezt teszem.

Mindenkit sok szeretettel udvozlok:

Vegh Izabella
+ - Re: Ami japan... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Tue, 19 Feb 2002 02:33:41 CET, Láng Attila D. wrote:

>... a
>walesiek arra a kérdésre, hogy A oes...? (Van-e?), úgy válaszolnak,
>hogy oes (igen) vagy nag oes (nem). Ydy Gwen yn mynd? (Megy Gwen?) --
>Ydy/Nag ydy. Ydych chy'n mynd? -- Ydw/Nag ywd. Allwch...? (Meg
>tudod...?) -- Galla/Na alla. Vagyis valójában azt a módszert
>használják, amit a magyarban, a megfelelő ragozásban megismétlik az
>igealakot: Mész? Megyek. Láttam? Nem láttad.

Pontosabban, mivel az igeragozás jelen időben (kijelentő módban) 
a velszieknél nem toldalékokkal, hanem különálló ("segédige-szerű") 
szavakkal történik. Amit a válaszban megismételnek, tulajdonképpen 
csak maga az "igerag". Azaz ilyesmi lehet: "Mész?" "-ek." 

Attila
+ - Re: *** HIX NYELV *** #40 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Maido arigato gozaimasu.

 > Levélzáró fordulatként inkább az alábbiak használatosak: "szajónara"
 > ("sayónara") 'viszontlátásra, (szívélyes) üdvözlettel; tkp. ha úgy',
 > vagy formálisabb stílusban "keigu" <ha férfi írja> '(kiváló)
 > tisztelettel;
 > tkp. hűséges tisztelője' ill. "kasiko" ("kashiko") <ha nő írja>
 > '(kiváló)
 > tisztelettel; tkp. engedelmes (híve)'.   A "jorosiku" az ezt megelőző 
 > udvariassági záró bekezdésben használatos a jókívánságok kifejezésére.

A "sayoonara" (szó szerint "hát így kell lennie") köszönést 
hagyományosan a Dél-Afrikába induló uránbányászoknak tartogatjuk fenn... 
:-)) (ti. azoknak, akiket sokáig nem látunk, esetleg soha, olyannak 
japán soha nem köszöni, akivel tudja, hogy hamar találkozik). Levélben 
még csak-csak elsütögeti az ember, de hogy azt jelentené, hogy 
"viszontlátásra"... :-)))

 > O-dajori

o-tajori, nem zöngésül.

 > kérem, szívélyes jókívánságaimat mindannyiuknak.

inkább "kérem szíves jóindulatukat".

A többi stimmel.

Tisztelettel,

- sabolc -

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS