A TUDOMANY #1321 ben 'fenysebesseg' temakorben irtam a princetoni
kiserletek elozmenyeirol. Ma magukrol a kiserletekrol lesz szo.

Felhasznalt irodalom (az eredeti cikk): L.J. Wang, A. Kuzmich, A.
Dogariu - Gain-assisted superluminar light propagation, NATURE, VOL 406,
20 July 2000. A cikk megtalalhato a http://www.nature.com cimen; ird be:
volume: 406 start page: 277

Elore bocsajtom, hogy mar a cimben van egy kis figyelemfelsrofolasra
alkalmazott trukk (a tovabbiakban a superluminar kifejezest
cenelgyorsabb-kent forditom):

"Gerjesztessel segitett cenelgyorsabb feny terjedes"

A cikkben leirtak alapjan korrektebb volna az alabbi, sokkal kevesbe
grandiozus cim:

"Gerjesztessel segitett cenelgyorsabb fenyimpuzus terjedes"

Tehat nem egyedi fotonok terjedeserol van szo, hanem egy idoben bizonyos
lefolyasu (alaku) viszonylag kis frekevencia-savszelessegu
_fenyimpulzus_ terjedeserol. De mit is tekintunk terjedesi sebessegnek
egy fenyimpulzusnal. Amennyiben az _informacio_ atvitel sebessegerol
akarunk valamit mondani, akkor az az erdekes, hogy mikor tudjuk eszlelni
az impulzust. Ez pedig a fenyimpulzus _frontjanak_ haladasi sebessegevel
kapcsolatos. Ez az un. *frontsebesseg*, amelyrol egyik kiserlet sem
mutatta ki, hogy c-nel nagyobb lenne. Idezem a cikk osszefoglalasanak
nehany mondatat:

"Vegul megjegyezzuk, hogy a megfigyelt cenelgyorsabb fenyimpulzus (sic!)
terjedes nincs ellentetben a kauzalitassal (oksaggal), vagy a specialis
relativitas-elmelettel... Meglatasunk szerint az igazi sebesseget,
amellyel egy fenyimpulzus informaciot szallithat, a lepcsoalaku
fenyimpulzus un. frontsebessegevel lehet definialni, errol pedig
bemutattak, hogy nem lepheti tul c-t."

Mit mertek akkor ok a cikk szerint? Az un. *csoportsebesseget*, amely
pongyolan fogalmazva mondjuk az impulzus maximumhelyenek sebessege.

Hasonlo kiserleteket mar regebben is vegeztek. A probaimpulzust egy
specialisan gerjesztett allapotban tartott anyagon vezettek keresztul. A
targyalt esetben ez ceziumgoz volt, amelyet ketfele folyamatos
fennyalabbal folyamatosan gerjesztettek. A szo-szoros ertelmeben vett
gerjesztes nem tortent meg, mivel a goznek nem voltak olyan atomi nivoi,
amelyeket a ket gerjeszto nyalab gerjeszteni tudott volna, de a
probaimpulzus hatasara megis tortenhetett bizonyos energiacsere. Ez egy
bonyolult fizikai folyamat, amely regen ismert, es nem ez volt a
kiserlet targya. 

A kerdes az volt, hogy az ilyen modon elokeszitett kozegben mekkora a
probaimpulzus *csoportsebessege*? Erre azt a valaszt kaptak, hogy az
impulzus maximuma hamarabb jelent meg a kiserleti kozeg vegenel, mint
ahogy azt egy foton tette volna meg vakuumban. Bizonyos esetekben az
impulzus maximuma *hamarabb* jelent meg a kilepesi ponton, mint mikor a
belepesnel az impulzus maximuma elerte volna a kozeget.

Mi is tortent? Ehhez tudni kell, hogy az imulzus hossza a
mikroszekundumos nagysagrendbe esik, a kozegen valo athaladashoz pedig a
fenynek nanoszekundumnyi idore van szuksege (nagyon vekony a kozeg az
impulzus hosszahoz kepest):

1. Az impulzus jobb oldala (eleje) elerte a kozeget...
2. Az impulzus jobb oldala (eleje) kilepett a kozeg vegen...
3. Kozben az impulzus csucsa meg nem lepett be a kozegbe.

Az az erdekes dolog tortenik meg, hogy a gerjesztesbol vett energia 
hatasara megvaltozik a kilepo impulzus alakja. Az impulzus eleje a
gerjesztesbol energiat vesz fel, a vege pedig mintegy visszaadja a
kolcsonvett energiat. Igy a csucs tulajdonkeppen az impulzus elejen
jelenik meg. Az alabbi abran XXXX a ceziumgoz tartalmu kozeget jelzi.
Alatta a balrol jobbra halado fenyimpulzus alakja lathato harom egymas
utani idopillanatban:

------------------------------XXXX---------------------
         |
    |||||||||||
|||||||||||||||||||||||||
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

                     |              |
                |||||||||||       |||||
        |||||||||||||||||||||||||||||||||||
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

                                                |
                                              |||||
                    |||||||||||        ||||||||||||||||
            ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

Emlekezzunk vissza, hogy valojaban az impulzus szelessege ezerszer
nagyobb, mint a ket maximum kozotti tavolsag, tehat az abram jocskan
eltulozza az effektust. Ismet megemlitem, hogy az impulzus frontja nem
terjed fenynel nagyobb sebesseggel.

A hivatkozott kiserletben a kutatok ugy igyekeztek beallitani a
korulmenyeket, hogy ez az "eleje-felvesz-vege-lead-energiat" szerintuk
ne allhasson elo. Ha ez igaz, akkor valami mas lehet a magyarazat (bar
lehet, hogy tevednek), de ok sem allitjak, hogy a kiserletukben a
frontsebesseg nagyobb lett volna c-nel (lasd az idezetet fentebb).

Nehany nap mulva szeretnek irni olyan kiserletekrol, amelyekben arra
voltak kivancsiak, hogy milyen sebessegu az alaguteffektus. Itt tenyleg
elofordulhat esetleg cenelgyorsabb sebesseg, de valoszinu, hogy
informaciot itt sem lehet ezzel tovabbitani.

Hrasko Gabor

Hello!

> 1. 50-50%, hogy az x vagy a 2x-es boritekot vettem fol elsonek. 50% az
> eselye tehat annak, hogy a cserevel x-et veszitek, es ugyanennyi, hogy
> 2x-et nyerek. Hulye lennek nem cserelni.

Miert? Ha elsore az x-et tartalmazo boritekot huzod, es cserelsz, akkor
*a cserevel* csak x-et nyersz (mivel x akkor is a tied lett volna, ha
nem cserelsz), vagyis epp ugyanannyit, mint amennyit veszitenel, ha
elsore a 2x-est huztad volna, es csereltel volna. Vagy rosszul ertem a
kerdest?

udv,
Gergely.

Meg mindig Boritek:

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: meg mindig boritekok ( 40 sor )

Kedves Titusz !

Pelda Bridzsbol (ultibol):
A) 2 adu van kinn. Akkor annak a valoszinusege, hogy egy vagy ket 
kezben vannak egyforma (na nem egeszen, hanem 12/25 ill 13/25 --
arnyalatnyival valoszinubb, hogy ket kezben). 
B) Negy adu van kinn. Egyszer aduzom, amire beesik ketto, marad kinn
ketto. Mi a valoszinusege, hogy egy kezben vannak ? Mondhatom-e azt, 
hogy semmi sem tortent ? Nem mondhatom -- most mar az egy kez joval
valoszinubb ! 

> Van ket boritek az asztalon. Osszesen annyit tudok, hogy az egyikben
> x, a masikban 2x dollar van (x>0). Felveszem valamelyiket, kinyitom,
> latom, hogy mennyi penz van benne. Megkerdezik, hogy kicserelem-e a
> masikra. Ketfelekeppen okoskodhatok (hogy eldontsem, hogy a bevetel
> maximalizalasanak celjabol milyen strategiat valasszak):

> 1. 50-50%, hogy az x vagy a 2x-es boritekot vettem fol elsonek. 50% 
> az eselye tehat annak, hogy a cserevel x-et veszitek, es ugyanennyi,
> hogy 2x-et nyerek. Hulye lennek nem cserelni.
> 2. Attol, hogy felemeltem az egyik boritekot, es kinyitottam, nem
> valtozott semmi, ugyanugy nem tudom, hogy melyik boritekban van a 
> tobb penz. Tehat teljesen mindegy, hogy cserelek-e.

Minden attol fugg -- azt hiszem ebben egyetertunk --  hogy a boritek-
kitoltes milyen eloszlas szerint tortenik. Ha valami olyan eloszlas
szerint, amiben a varhato ertek veges, akkor a 2. gondolatmenet jo.
Nem kelli az, hogy tudjuk, milyen az eloszlas, csak azt, hogy veges 
varhato erteke van. Ha kinyitottuk az elso boritekot es 100 Ft van 
benne, akkor azt mondhatjuk, hogy ket eset lehet: az 50-100 vagy
100-200. De a ket eset valoszinusege nem ab ovo egyforma (ezt lett
volna a pelda hivatott illusztralni). Ha az eloszlasunknak veges 
varhato erteke van, akkor -- belathato --  az (x-2x) valoszinusege 
nem feltetlenul mindenhol, de tendenciozusan nagyobb mint az (y-2y) 
valoszinusege, ha x kisebb mint y.

Ha viszont azt mondhatjuk, hogy az 50-100 valoszinusege a toltesnel 
is azonosnak tekintheto a 100-200 valoszinusegevel, akkor arrafele 
jarunk, hogy az eloszlasnak vegtelen lesz a varhato erteke. Tehat 
barmi veges osszeget huzunk, kevesebb lesz, mint a vegtelen. Akkor 
erdemes-e ujat huzni ? Ha a nyeremeny varhato erteket akarjuk maxi-
malizalni, akkor igen -- De ha kapok 1 milliardot es azt mondjak, 
hogy 1/1000 esellyel kaphatom helyette a 10ezerszereset, en bizony 
nem kockaztatnek :)

Ha meg azt is mondjuk, hogy minden elkepzelheto osszeg egyforman 
valoszinu a toltesnel nullatol vegtelenig -- nem csak azt, hogy 
nem tudjuk, ez nagy kulonbseg --  akkor hihetetlenul valoszinutlen, 
hogy az elso boritekban 1 milliard (vagy barmi mas) alatt legyen 
:)  

udv
kota jozsef

Marky:
>A vegfoktranzisztor munkapontja kis mertekben fugg a terhelesetol 
>(negypolusparametereknel lasd Z_12, Y_12, stb.). 
>Ha 'elmaszik' a munkapont az optimalis ponttol, akkor a tranzisztor
>kevesbe linearisan erosit, azaz jobban torzit (kulonosen nagy
>amplitudoknal). A gyakorlati kerdes az, hogy ezen hatas hallhato-e.

Dehat eppen ennek (is) merseklesere valo a negativ
visszacsatolas.  Viszont regebben azt olvastam egy szakkonyvben
a videojel-erositokrol, hogy azok altalaban visszacsatolatlanok.
Ez meglepett, fokepp mert indoklasat nem lattam, es 
azota se tudom. E lelektani zavar miatt aztan fel is hagytam
az oszcilloszkop epitesi terveimmel.
Azota viszont mar PC kartyakent uzemelo tarolo-szkopok is vannak.
Nem tudom, hol tart ez a dolog arban es minosegben, de gondolom
az sem lesz soha olcso, mert valoszinutlen, hogy tomegcikke
valjon es pl. alaplapra integraljak. 
Nem is lehet tul egyszeru eset, ha csak a kozeleben levo zavar
forrasokat is tekintjuk. Epp tegnap emlitette nekem valaki, 
hogy az uj szamitogepe sokkal jobban zavarja a radiojat, mint a regebbi.
A szkop-kartyanak tehat igen zavarvedettnek kell lennie.
Vigasztaltam az illetot, hogy a 10G-s winchestere viszont annyira 
zajtalan hogy ez kesz gyonyor a regebbi kerregohoz kepest.
Bar ennek is van hatranya. Olykor az az erzesem, hogy nem dolgozik 
amikor telepitek. 
Nem tudja valaki kaphato-e ontapados, telepitesek idejere 
felragaszthato harddisk kihangosito ? :)

Peter    :
>Es meg nem beszeltem arrol, hogy a hanglada hangminosege erosen fugg
>az alkalmazott hangszorokabel tulajdonsagaitol is.

Errol en is olvastam, es meglepett, fokepp mert indoklasat 
nem lattam, es azota se tudom. E lelektani zavar miatt aztan 
fel is hagytam a hanglada epitesi terveimmel - is.

Udv: zoli

Ime a megfejtes a padlo ala rejtett aranypenz megkeresesehez:
Keszitsunk fonalingat. Ha sulykent eros magnest hasznalunk,
akkor a magnes lengese orvenyaramot kelt az aranyban,
ami fekezoleg hat az inga mozgasara.
Azon a helyen ahol a padlo alatt a hiresen jo vezeto 
arany van, a lengesek rohamosabban fognak csillapodni mint mashol.

A feladvanyom egyebkent egeszen veletlenul szuletett.
Egy szerencsere ritkan felmerulo gondomon filozgattam, hogy mikent 
lehetne trafok, tekercsek menet- ill. sorzarlatat kimutatni. 

Elektromagnessel kivulrol gerjesztessel es az orvenyaram okozta 
tulfogyasztas meresevel valoszinuleg celt lehetne erni.
Ebbol aztan meg egy-ket masik otletem is tamadt.
Nem kis meglepetest keltene, ha a hazhoz erkezo TV-szerelo miutan 
kibontana a keszuleket, a csillarra fonalingat kotne es a panel 
folott lengetve ismetelgetne: Ingam-bingam mond meg nekem, hogy 
erzi magat ez a sorkimeno ?  Majd kozolne' - No, ennek bizony annyi, 
a javitas meg ennyi: .... +AFA.
Az is felotlott, hogy mekkora show lenne uj belepokent
elso nap egy szervizben - tenyeremre tapasztott, gombelemmel 
mukodo, elektroakupunkturas (villannyal bizsergetos) kijelzovel 
ellatott zug-detektorral, kezratetellel, csukott szemmel 
zarlat-hibakat kimutatni, mikozben varazsigeket mormolnek. 
( buvesz-botba epitett valtozat se lenne rossz :)
Vegul aztan moderaltam magam, es mindezek helyett inkabb a 
penzes feladvanyt kuldtem be.

Udv: zoli

Udvozletem!

Koszonom a felvilagositast az erosito terheloimpedanciajarol mindenkinek
(Zolinak Freinek es Markynak es Peternek).
Olvasgattam mar par konyvet TV antennakrol es ott rogzodott belem, hogy
az a legjobb, ha a rendszerben mindenkinek azonos az impedanciaja, igy
nincs visszaverodes : energiavesztes es karos interferenciak, pontosan
az, amit Feri a 1320-as szamban emlitett.
Egyebkent az erosito egy Rotel radios erosito tranzisztoros es valoban
ket par hangszoro is rakotheto (valoszinuleg nem HigEnd :). 
A bluebox-os valaszt is koszonom en is azt gyanitottam, hogy olyan
hatterrol lehet szo, ami csak egy nagyon kis hullamhossztartomanyba eso
fenyt jelent, amit kiszurve nem adodik jelentos valtozas a szineszekben,
talan korrigalni sem kell, hisz hullamhosszbol jo sok van :), csak azt
nem tudtam, hogy meg is lehet csinlani. 
Peternek kulon koszonom a reszletes valaszt. Valoban a hangzas es nem
hangero szempontjabol (elvileg) legjobb terhelesre voltam kivancsi. Mint
kiderult a gyakorlat es az elvek neha nagyon mesze vannak egymastol, igy
jobb inkabb kiprobalni, mint filozofalgatni rajta :)

A rablok penzerol jut eszembe a kerdes:
A kiralyviz oldja az aranyat. Miert jo eppen ez az arany kimutatasara,
hisz valoszinuleg nemcsak az aranyat oldja, hanem a fenyesitett
sargarezet is. 

Szoval a kerdesem: Ha van egy arany(nak velt) fenylo femdarabom, meg
kiralyvizem, hogy tudom eldonteni, hogy arany-e, ami fenylik?

						Valkai Sandor

> Felado :  [Hungary] irta:

>mi is az a P.M.P.O.-kent, fokent ketes tavol-keleti forrasokbol szarmazo 
>BDL(=bovli de luxe) masinakon lathato teljesitmeny meroszam, ami tobbnyire
>to
bbszoroset adja a keszulekehez a nevet is adni bator gyartok alatal 
>megadott "mezei" Watt teljesitmenynek? Es mennyi a PMPO Watt es a mezei 
>Watt kozotti atvaltoszam?

Amennyit a gyarto nem szegyel. :-))) De ez csak vicc.
Ez nem gyartofuggo, legfeljebb annyiban, hogy egyes gyartok
kizarolag csak a PMPOt adjak meg, ezert vannak aztan egy-ket literes
500Wattos computer es auto hangszorok, de ebben gyakran meg
szemermetlen hazugsag is van. Melyhangoknal 500W-os PMPOhoz meg 30
centi atmeroju membrannal is meglehetosen nagy membrankiteres
tartozik. Emiatt hihetetlenek ezek. Legfeljebb csak nagyon magas
frekvenciaknal lehet ekkora kubaturaban ekkora PMPOt elerni. Nem
hiszem, hogy kis computerhangladaba 500W-os vegfokot raknanak
[Vasalni lehetne egy ilyen hangladaval, olyan forro lenne.]

Eszmeletlen osszevisszasag van a teljesitmeny specifikaciokban.
Eppen ez teszi lehetove, hogy 100 Wattosra [csalas nelkul]
specifikalt erositoknel elofordul, hogy kellemetlenul reaktiv
hangszoroterhelesen 8 Wattot sem tud leadni.
Elo kellene venni a kulonbozo, japan, amerikai, angol, nemet, magyar
szabvanyokat, hogy ezugyben tisztan lassunk. De imho nincs akkora
jelentosege, hogy webkutatast vegezzek. Mert a magam reszerol
orulok, hogy egy johangu erolkodot tudok venni vagy csinalni, es nem
nagyon erdekel, hogy a kulonfele szabvanyok szerint ez hany Watt,
csak legyen eleg. {Ugy hallottam, hogy a Rolls Royce-oknal sem adjak
meg a motorteljesitmenyt. A specifikacioban ez szerepel: enough :-)}

Alapvetoen a meg legsokatmondobb, a "szinuszos" vagyis RMS
[negyzetgyokos kozepatlag] teljesitmeny, ami azt mutitja meg, hogy
allando szinuszos jellel vezerelve az erolkodo
hany wattot tud kiadni. Figyelem! A fenti "100W-os erolkodo 8 Wattot
sem tudott" eset ezzel a szinuszos teljesitmennyel esett meg! Tehat
lathato, hogy meg ez a legsokatmondobb parameter is mennyire
megbizhatatlan.

A masodik gyakran hasznalt [a gyartok szamara kedvezobb]
specifikacio a "zenei" teljesitmeny. A tapegyseg mar nem tudja az
ehhez szukseges kakaot folyamatosan produkalni, de a
szurokondenzatorokban tarolt energia rovid idore kepes ezt
szolgaltatni, es maga az erolkodo meg nem torzit jelentosen ennel a
teljesitmenynel.

Csak nehany meglehetosen regi Magyar Szabvany van itthon. Ezek
szerint:
1000 Hz-es bemenojel, lehetoleg Ohmos muterheles, merjuk a
kimenoteljesitmenyt, vagy a kimenofeszultseget. Az a max. szinuszos
kimenoteljesitmeny, ahol a kimenojel torzitasa eleri a specifikalt
erteket, vagy ennek hianyaban a 10%-ot.
Botrany. Annak mond valamit, aki nem zenet, hanem egy kilohertzet
hallgat ohmos hangszoroterhelessel. {nincs ilyen}

Hangladaknal: A sugarzo terhelhetosege az a megengedett legnagyobb
villamos bemeno teljesitmeny, amellyel a sugarzot hosszu idon at
terhelve az uzemkepes marad. Modszer:  Vizsgalojel egy szabvanyban
rogzitett, megvasarolhato hngszalagon levo tanczenei felvetel. Ezzel
kell 100 oran at hajtani a dobozt, majd ket oran at pihentetni. A
sugarzo akkor tudja az adott teljesitmenyt, ha a pihentetes utan
ismet lejatszva az adott tanczenet _nem_zizeg_. Agyrem. Oszinten
remelem, hogy ma mar jobb a szabvany, de abban biztos vagyok, hogy
meg mindig messze nem elegge.

A P.M.P.O. Az Peak Music POwer. Nem tudom pontosan hogyan, de
egeszen rovid impulzusszeru teljesitmenyre vonatkozik, es en meg
csak hangladaknal talalkoztam vele. Pontos "valtoszam" nem letezik,
de lenyegesen nagyobb erteket ad, mint az RMS.

Normalisabb gyartok megadjak tobb ertelmezesben a teljesitmenyt, es
nem rejtelyes roviditesekkel, hanem konket ertekekkel. Nem ritka az
a 100W-os hangszoro, amelyik 1000 Watt PMPOt is kepes leadni. 

Foleg hangszoroknal van ennek jelentosege.

Mert az RMS [atlag] teljesitmenyt szokasosan az korlatozza, hogy a
hangszoro lengotekercse ne melegedjen tul, ne egjen le, hiszen az
csak korlatozott homennyiseget kepes leadni folyamatosan, adott
megengedheto hofokon adott ido alatt. Ha ennel jobban hajtjak,
ohatatlanul tulmelegszik, es a lengocseve karosodik.
 
Ennel lenyegesen nagyobb lehet a "zenei" teljesitmeny, mert rovid
ido alatt, egy-egy fortisszimo idotartama alatt az RMS
teljesitmenynek valamivel nagyobb kakao sem heviti tul a
lengotekercset. Az kesobb, a fortisszimo elmultaval, a halk
reszeknel majd lassan leadja a rovid ido alatt felvett
homennyiseget.

Es ennel is sokkal nagyobb lehet a PMPO, az impulzus teljesitmeny.
Az annyira rovid ideig tart, hogy nem a lengocseve tulmelegedese,
karosodasa a korlat, hanem az, hogy a nagy teljesitmenyhez tartozo
nagy membrankitereseknel mikor koppan fel a lengocseve az utjat
valahol szuksegkeppen lehatarolo magnesen. {Rosszabbul megepitett
hangszoroknal: mikor szakad el a lengocsevehez vezeto hajlekony
kabel.} A felkoppanas eseten a lengocseve, de leginkabb az azt hordo
vekony gyuru mechanikusan karosodik, behorpad, es a tovabbiakban a
szuk legresben surlodik, emiatt zorogve szol.

Udv, Peter.