Kedves Lista!

Kedvenc viccem:
Igor és Szása talál egy üveg vodkát.
Igor: - Most a hátam mögé teszem és ha eltalálod, melyik kezemben van,
akkor megisszuk. Ha nem, akkor összetörjük és leszokunk. Na, melyik
kezemben van?
Szása: - Bal!
Igor: - Gondolkozz, Szása! Gondolkozz! :-)


Ha finoman akarom kifejezni magam, akkor az a véleményem erről a Brian
Tracy kijelentésről, hogy ennél "butusabb" gondolatokat ritkán hall az
ember gyereke. Meglepő számomra, hogy ezt egy istenített ember jelenti
ki nyilvános előadáson, akinek a szavát évente millió ember hallgatja.
:-(

Tehát: - Gondolkozz, Szása! Gondolkozz!

#4570 Zoli idéz Brian Tracy-tól:

> A kislányom öt éves forma lehetett, amikor egy családi
kirándulás során egy tóparthoz értünk. A turistaút megkerülte a
tavat. Választani kellett, hogy merre induljunk. A kislányom
kérdőn hátranézett rám. Mire én: Te vagy a vezető - te döntesz!
Látnod kellett volna, ahogy kihúzta magát, ahogy rögtön másként
kezdett gondolkodni magáról.
>
No akkor lássuk. Három út van. Az egyik a szakadékba vezet. A másik a
tavon keresztül csónakkal, ami bármikor elsüllyedhet. A harmadik a jó
út. No én a butus szülő nyugodtan rábízom magam az 5 éves kislányom
választására és miután a szakadékot választotta, amiről nem is tudott,
családostól lezuhanunk. Hát én is kihúzhatom magam, nem csak a
kislányom.
Hol a bibi???
Azt gondolom, hogy mindenkire csak a tudatszintjének megfelelő
választást és döntést bízhatunk és nem bármit, mint ahogy a példa utal
rá. Ezt nekem, a szülőnek látnom kell! Vagyis:
- a barna hajú babát választod, vagy a szőkét?
- a vizes játszótérre akarsz menni, vagy a kisvonatosra?
- eszel spenótot, vagy nem kérsz?
Aztán ahogy nő, okosodik, nehezíthetők a választások és a döntések.
Ugye nem kell tovább magyaráznom. Aztán ha felnőtté vált, akkor
nélkülem úgy dönt, ahogy akar!!!! De csak akkor!!!  Ha jól
megtanítottam, nem kell félnem a választása és a döntése
következményeitől. Persze akkor is felülbírálhatom és nekem nem kell
követni őt, ha nem akarom!

> Fiam, egyvalamit biztosan tudok rólad - te soha nem adod fel.
> Hát, hogy a gyermekem magára mutat és azt mondja a többieknek:
> tudjátok, én soha nem adom fel! Nos, ez az a hozzáállás, ami
> garantálja számára a sikert az életben."

- Vagy az oltári nagy bukást. Tipikus amerikai butuska gondolkodás,
szuggesztio. Olyan mint, a "Te vagy a legjobb"! "Te vagy a legjobb"!
amit úgy bifláznak, hogy közben tükörbe nézetik őket. Gondolkodj
Szása!!! 1 millió ember mondogatja Tracy utasításait évente. Minden
józanul gondolkodó ember tudja, hogy csak egy legjobb lehet, de az is
csak egy adott idő intervallumban. Ha egy olimpiai versenyt 5 perc
múlva megismételnének, már nem biztos, hogy a bajnok nyerne ismét. :-(
Én a gyerekeimet nem áltattam ilyen zöldségekkel. Maximum azt mondtam,
hogy szorgalommal, tanulással "te is lehetsz jó". Olyan nincs, hogy a
legjobb! Viszont rengeteg "jó embert" nevelhetünk és ez lenne a
lényeg.
Nem taníthatok arra senkit, főleg a gyerekemet, hogy "soha ne add
fel!!!!", mert bizony vannak helyzetek, útelágazások, amikor fel kell
adni a régi utat és új utat kell választani, vagyis a régi döntést
feladni és új döntést hozni. Néha még a célt is fel kell adni, ha
kiderül, hogy számomra teljesíthetetlen. Különben akár a halálomat is
okozhatja a "soha ne add fel" szuggesztio.
Itt is belép az a gondolatmenet, hogy ha jól tanítottam meg "repülni"
a gyermekemet, akkor fogja tudni, hogy mikor kell feladni az esetleg
hibás - vagy idejét múlt - döntést és újat hozni.
Tehát a gyermek (ember) számára a következő tanítási folyamat lenne
helyes: tanul - tud - mérlegel - választ - és dönt!!! Mindig a
tudatszintjének megfelelően. Aztán kezdődik elölről a folyamat, újra
és újra! Mindig magasabb szintre lépve.
Annak idején a "tanácsadóim" azt mondták: - 7 ajtó van előtted, amin
át kell jutnod, de tudd, csak akkor nyílik meg az előtted levő ajtó,
ha a mögötted lévőt becsukod! Tehát a régit mindig "fel kell adnom" a
tovább jutáshoz.

Szeretettel, István. (Bp.)