Udv Startersnek es minden kedves Programozonak!

Annyi uj terulet jon elo, hogy kezdem elveszteni az egeszrol alkotott kepet.
Foleg BIOS rutinok korul homalyosodik el. Asszem minden igyekezetem
ellenere me'g mindig itt-ott pongyolan atsiklottam reszletek folott.
Kenytelen vagyok megint a kalyhatol indulni. Adott a CPU + RAM + IO.
Az IO-n logo adattarolo hardver mechanikajanak nyuget egy ROMba tett
rutin kezeli. Ha be kell olvasni x db bajtot flopirol/lyukkartyarol,
akkor userprogi beirja az olvasast konkretizalo parametereket
egy memoriacimre (hany bajtot, honnan, hova),
intezi a pusht es atirja a PC-t, hogy az a megfelelo rutin elejere mutasson.
A rutin a beolvasott adatokat sorban irni kezdi a memoria azon
cimetol kezdve es olyan hosszan, ahogy parameterkent megkapta.
(Gondolom ezek azota szabvanyos cimek.)
Szoval beolvasta, beirta a cimekre, PC-t visszairja es pop van.
Ez lenne egy BIOS rutin. Jol mondom? Ez eddig akar csoves
CPUra is vonatkozhatott, IRQ bemenet nelkul. De ugye a 8085nal is
adatkeres eseteben a userprogi csak meghiv egy rutint,
es nem meg korbe a CPU egyik kimeneten at, hogy aztan
megrantsa a CPUnak egy IRQ laba't? Most akkor mit is hivunk
SW es HW megszakitasnak? SW az, amit fent BIOS rutinkent
leirtam? Vagy az nem "megszakitas", csak sima rutin, hiszen
a megszakitas lenyege eppen az, hogy elore nem vart idopontban tortenik.
Marpedig ha egy SW rutint hiv, akkor az nem varatlan esemeny.
Valoban igy mukodik az adat bekeres es kiiras?
De terjunk vissza a csoves CPUhoz. Adatot mar tudunk ki-be
mozgatni. Bekapcsolas utan ROMbol rezidens loader progi fut,
gombokkal vezerelheto, gepi kodu progit kepes behivni IO-n.
A karakterek kezi bepotyogese 8 kapcsolóval + 1 bevitel gombbal
tortent. Lehetseges, hogy a bepotyoges alatt nem is futhatott
a fo"gep es amolyan kezi vezerlesu "DMA" volt a kapcsoloktol a RAMig.
De lehet, hogy a bevitel gomb hatasara lefutott egy rutin,
ami mintat vett a bajtbol, es a CPU-n at tette a RAM megfelelo cellajaba.
Szoval megoldottak a karakterek kezi bevitelet (sot, ez volt elobb).
Igy vegre lehetett aka'r assembler nyelvu progit is bepotyogni.
Az assembler pedig leforditotta es kivansag szerint transzponalta
a cimeket benne.

Kovetkezo lepes a konzolos sztori. A 8+1es megodast
lecsereltek egy egesz billentyuzetre + HW-re, ami a CPU ehes
IO portjara szepen odateszi a billentyu kodjat, es szol, hogy a
fo"gep viheti. A kezfogas altal szolt? Kulon vezetek nelkul?
A lenyeg, hogy ez mar tenyleg megszakitast igenyelt.
A BIOS rutin attol a cellatol kezdve kezdte
bemasolni a leutott bill.-k kodjait (vagy egy hozzarendelt kodot),
amilyen cimeket a mar futo user progi parameterkent korabban
megadott neki. Eddig stimmel?
De mi volt, ha nem "szoveget" akartak beirni,
hanem vezerelni a user progit? Ekkor mit tett a BIOS rutin?
Tegyuk fel, hogy a user progi azt hagyta meg a BIOS rutinnak
feladatul, hogy mindig ugyanoda tegye az ujonnan bejott karaktert.
Na jo, de itt kellene egy ujabb rutin, "ami csinal is vmit",
pl. noveli egy regiszterben levo szam erteket, vagy az felveszi a beirt
kodot. Ezt a rutint a BIOS rutin lefutasa utan kellene meghivni.
De ki hivja meg? A BIOS rutin indit egy rutint?

A billentyuzet mellett, egy masik IO porton log a villanyirogep,
ami a neki kuldott karakterkodok alapjan irja a betuket, vagy eppen
sort emel. Ki kuldi neki a kodokat? A userprogi? Megteheti, megis
felteszem, hogy ehhez is keszult BIOS rutin. Nem igazan ertem minek,
hiszen itt mar nincs szukseg semmifele interruptra,
igazabol a userprogi is nyugodtan vezerelheti kozvetlenul.
Elvegre csak bajtokat kell egy IO-n kikuldeni. Volt ehhez BIOS rutin?

Az irogepbe kesobb memoriat tettek,
igy megszuletett a backspace "karakter" is.
Aztan jott a videomemoria+kepernyo valtozat.
Eleinte a kepernyo egyes helyeihez tartozo karakterek kodjat taroltak,
tehat itt mar ertelmetlen volt a backspace karakter,
hiszen megjelenithetetlen. A memoria kiolvasasa soran generalta'k
a kodokhoz tartozo betuk ke'pe't. Eleinte az elektronsugar magat a
betut rajzolta, minden betu alakjahoz kulon kis program kellett,
ami az elterito lemezeket vezerelte. Aztan jott a kep soronkenti
megalkotasa. Na itt mar egy pixel - egy bit a memoriaban.
A periferia kesobb utasitasok alapjan vonalat is tudott rajzolni.
Aztan mar nem IOn at toltottek fel ezt a memoriat, hanem a cime
szerint beillesztette'k a fo"gep RAMjaba. Mindenfele szabvanyok
keletkeztek, aszerint, hogy mekkora a kep felebontasa es hogy
egy pixelt hany biten taroltak.
A userprogi vmiert nem irogatta a videoramot kozvetlenul.
Egyfelol a programozo valszeg nem akart tokolni vele. Karakterket
es azok koordinatait adta at a BIOS rutinnak es az megrajzolta a kepet?
Illetve parancsokat adhatott a vonalak, korok stb. megrajzolasahoz.
Vagy ez utobbit mar nem vette at a BIOS rutin?
Nagyjabol jol kepzelem az a'mitogep mukodeset?

Visszaterve a billentyuzethez...
a kezdetleges bill.-nel miben tud tobbet a 84 gombos bill?
Mondjuk a lenyomott gomb kodjat magatol ismetelgeti.
Egyaltalan a 84 gombos elott hany gombos volt?
Szoval a main van szaz-akarhany gomb, es 5 vezeteke van.

>>fold, tap, reset, data, clock. (Hol itt a megszakitas keres vezetek?)
>Ugy tudom, a megszakitasvezerlo kezeli, ha adat jon.
Amikor a billentyuzet kiteszi a "viheted" bitet es persze azonnal
oda is adja sorosan, akkor ez egyben megszakitas is?

>Nem, ez a scancode: a billentyu sorszama 1-84.
Jo. Tehat eloszor volt a scancode.
Ehhez rendelte a BIOS rutin az ASCII kodot?

>Nem cserelheto, csak programozhato (parameterezheto),
>de a scancode nem. Az szabvanyos, akar egy byte, akar negy.
Orulok, hogy megsem irhato at a bill.zet szoftvere. Ha szabvanyos
a scancode, akkor most 1 bajt vagy 4? Ha egyszer szabvanyos....

>Es ez a fajta billentyuzet nem ismeri az ASCII kodokat:
>CSAK scankodot kuld.
Kiraly! Orommel olvasom.

>Ez a fajta billentyuzet MINDIG scankodot kuld es a fo BIOS fogja
>hozzarendelni az ASCII kodokat, ha lehet.
Pont ezt kerdeztem fenn. Most mar vilagos.


>szabvanyos terminalok
>(UNIX, stb. rendszereken. Ez volt elobb, a PC ujabb talalmany).
>Ezek ugyanugy mukodnek, mint a billentyuzet, de a soros portra kell
>oket kotni es szabvanyos ASCII kodokat kuldenek.
Ertem. Itt tehat az eltero nyelvek karakterkeszlete't a billentyuzeten
magan kellene beallitani. A gombokhoz rendelt ASCII kodok
beallithatok SWrel?

Ugy szoktak beallitani a UNIXos nagygepek es a PC-k kapcsolatat,
minta a UNIX lenne a komoly gep, a professzionalis megoldas
es a PC a hazi jatekszer. Ehhez kepest nekem a gombokhoz
rendelt megvaltoztathatatlan scancode rendszer jobbnak tunik,
mint a PC-k elotti ASCII-s. A scancode egyertelmubb, nem?

>A kulonbseg kozottuk az, hogy a NEM ASCII kodokra
>(pl. a kurzormozgatok) mit kuldenek: ezekre leteznek
>terminalszabvanyok (vt100, Ansi, stb.) Ilyenkor altalaban egy Esc kod
>erkezik, utana nehany kod, majd a funkcio kodja. Ha a soros porton
>erkezik jel, a megszakitasvezerlo egy masik BIOS rutint hiv, amelyik
>beolvassa a karaktert, majd nyugtazza a jelet.
Es ennek a rutinnak nem feladata a scan->ASCII forditas, mivel
eleve ASCIIt kap. De mit kezd a Esc-es bonyi kodsorozatokkal?

>A bemeneteket at lehet iranyitani: ha pl. standard bemenetnek
>a soros vonalat allitod be, akkor a szabvanyos fuggvenyek
>innen kapjak a kodokat a billentyuzet helyett.
Jaj, megint lemaradtam. Anno az egyetemen C-bol valoban elojott,
hogy meg kellett adni a standart bemenetet vagy vmi ilyesmi,
de nem egeszen latom at a dolgot. Hogy jut el a user progi kikotese
odaig, hogy egy masik HW portra erkezo bajt altal okozott
megszakitas inditsa a bill.-kezelo BIOS rutint? A program indulaskor
kozli a BIOS rutinnal, hogy masik portot figyeljen? Es ha kilep
a userprogi, akkor ujra szol a BIOS rutinnak, hogy vissza az egesz?

Sorlimit miatt a folytatas a kov. cikk.
Keves level van, ugy erzem belefer a listara.BM

Na, itt folytatom .

>>>a szabvanyos fuggvenyek csak a ASCII kodokat szoktak
>>>megkapni, pl. az "F" gombokat vagy a nyilakat nem.
>> Mifele szabvanyos fuggvenyek??? Azok mik?
>Barmi, ami az adott programozasi nyelvben szabvanyos: pl. a C-ben az
>"olvass be egy karaktert" (getchar) fuggveny.
Oke, szoval ez csak ASCII-t kap. Az F gombokra nem kap semmit?
Mintha le sem utottek volna?

>Ami viszont PC-specifikus
Marmint a "nagygepes" UNIXhoz kepest? (az vajon mi lehet?)
> "nezd meg a kovetkezo kodot" (bioskey) fuggveny, az a scankodot is
>beolvassa, de ez CSAK A PC-n fut es ott is csak a billentyuzetet
>olvassa, nem torodve pl. az atiranyitasokkal.
Marmint azzal, ha elotte mondjuk azt irtam a progiban, hogy a szabvanyos
bemenet ne a billenyuzet szokasos portja legyen, hanem pl. a soros port?
Es ha tenyleg megodlom, hogy a bill.jelei a soros porton at probalkozzanak?
Eszre sem veszi ezt a bioskey fuggveny?


>> De hat mar senki nem hasznal 500MB alatti vinyot...
>> Meg aztan elfer ott ketto BIOS rutin is e celra, nem?
>MOST nincs benne a gepben, es nem lenne konnyu elterjeszteni,
>hogy minel tobb gepben benne legyen...
Miert nehez?? Az uj alaplapok BIOSaba bele kell tenni, ennyi.
De hat mindegy, ez van. Szimulaljak csak sok lemezt, ha jo nekik.


>Ilyenkor senki nem fordit, tehat a scankodot kapom meg. Sajat valtozoba
>teszem el es ugyanugy hasznalhatom, mintha ASCII kodot kaptam volna,
>csak a programnak tudnia kell, hogy mi pl. a kurzormozgatok vagy az
>Enter scankodja.
Eddig ertem.

>Ezert van az, hogy ez a programom kulso palyaszerkesztot hasznal,
>mert a scankodbol eleg bonyolult eloallitani az ASCII-t
Mi nehez ezen? Nem egyszeru hozzarendeles?
A palyaszerkeszto nekem uj szo. Az az, ami konvertal scanbol ASCIIba?
Ez is a programkonyvtarban levo elore elkeszitett progik kozul egy?
Viszont miert nem kerted eleve az ASCII kodokat a BIOStol?
Azaz miert nem eleve a getchar-t hasznaltad?


>Az a HW ora: az megy is, semmi baja nem lesz - de a PC-n a programok
>NEM azt hasznaljak, hanem a SW orat, amit viszont a BIOS kezel.
>A kettot csak indulaskor szinkronizalja.
Ez eleg gaz. Es ha a programnak fontos a pontos ido(zites)?
Pl kepeket rogzit es idobelyeget akar rajuk? Vagy videot rogzit
es timecode-okat akar ra... Ha kozben mas progi babral,
akkor par ora alatt elcsuszik az idobelyeg a valosagtol, nem?


>>> a billentyuzet pedig - hiaba olvassak - egy ido utan sipolni fog,
>> Ha kezfogasos a dolog, akkor a billnek tudnia kellene magatol, hogy
>>  egy-egy kodot elvett a fo" gep. Hogyhogy kulon mondani kell neki?
>Ez a kezfogas lenyege! Meg kell mondani neki, hogy elvettem a kodot es
>keszen allok a kovetkezo fogadasara!
Na jo, de hat te irtad: "hiaba olvassak". Azaz olvassak! Es ha kezfogasos,
akkor ebbol tudja is, hogy elvettem a kodot es keszen allok a kovetkezo
fogadasara. Nem ertem, hol beszelunk el egymas mellett?


>>> Figyelni kell arra is, hogy a rutin ne legyen tul hosszu, mert ha
>>>  kozben erkezik tobb ujabb megszakitas, akkor ezekbol tipusonkent
>>>  csak egy fog lefutni,
>A 8085-nel ugyan van tobbfele uzemmod, de lenyegeben mindig ugyanugy
>megy: ha engedelyezve van es jon egy megszakitas, akkor lefut a rutin
>es kozben TILTVA van a tovabbi megszakitasok fogadasa.
Ezt ertem.

>a 8086-nal a
>megszakitasvezerlo ilyenkor is meg tud jegyezni mindenfajta keresbol
>EGYET. Tehat ha pl. a floppy kezelese 55ms-ig tartott, akkor kozben
>erkezett egy idozites keres, ami akkor futhat le, amikor vege van a
>floppy rutinnak.
Ezt mar nem annyira. Az 55ms nem arra vonatkozott, hogy
ennyi idonkent az OS visszakaphatja a hatalamat, ha akarja.
Ha nem akarja, akkor a user progi fut tovabb. Felreertettem?
Most akkor mi inditja azt az 55ms-os idozitot, es mit csinal
az a rutin, amikor vegre 55ms utan meghivodik?? Nem ertem.


>> Ez is "megmutatta": uj sor kezdodott. De az Outlookban is mukodik
>...mindket gombra ugyanaz az "uj sor". Hol a kulonbseg???
Hat ez az, hogy sehol. Erre mondtam, hogy az Ctrl+M ugyanolyan
hatasu, mint az Enter.

>>> - vagy van egy(nehany) kiegeszito file, amelyiknek ott kell lenni
>>>  a programod mellett vagy a PATH-ban, es azt hasznalja.
>> Ezt nem ertem. Reszletezd kerlek.
>Pl. C-ben van egy BGI nevu kepernyokezelo programgyujtemeny.
>Ha hasznalni akarod, a "VGA*.bgi", az "EGAVGA.bgi", a "Herc.bgi", stb.
>kozul a szuksegesnek ott kell lenni a konyvtarban.
Jo, de hogyhogy a PATHban? Egy konyvtarban kell majd lennie
az altalam keszitett .exe-vel? Vagy a progi irasakor meg lehet adni,
hogy majd hol keresse ezeket a pl. kepernyokezelo programokat?


>A Javascript nem rossz, platformfuggetlen, sokan hasznaljak - csak
>lassuuuuuuuuuu es veszelyes. Kuldhetnel leirast rola, amit Te is
>hasznalsz (pl. a beepitett fuggvenyek es a hasznalhato valtozok
>erdekelnenek.
A Tanuljuk meg a JavaScript hasznalat 24 ora alatt c. konyv
pont az en szintemnek valo. Kristalytisztan magyaraz.

Egyebkent nalam nem kell nagy programozasra gondolni,
csak egy-egy felroppeno gondolatot szoktam kiprobalni.
Semmi komoly, ahogy a tudasom sem az.

>Mit akarsz csinalni (milyen problemakra irsz programot)?
Elsosorban azert erdekel, mert akkor jobban tudnam kezelni
a masok altal megirt, de valamiert folyton nyavajgo progikat,
jobban megertene'm, hogy eppen mit akarnak. Tudnom kellene
mik azok a codekek meg directX meg plugin meg mittudomen
me'g mik vannak.
De programozne'k is. Pl. jopar videokonvertalo progim van,
es mindegyik maskeppen szar. Nem igaz, hogy nem lehet
tisztessegesen megirni ezeket.
A hang elcsuszik, a framek elvesznek, stb.. Vagy olyan lassu,
hogy az mar nem normalis.
A virusok, fergek es ke'mprogik ellen is csak ugy lehet vedekezni,
ha ismeri az ember a mukodesuket, hogy mi micsoda.
A legtobb proginal azt tapasztalom, hogy a szerzojuk annyira
benne van a temaban, hogy keptelen felfogni agyilag, hogy a
legtobb felhasznalonak tul sok annyi gomb a kepernyon,
meg annyi beallithato parameter. Nem kepesek felhasznalobarat
programot irni. Vagy az en IQm tul alacsony, az RTL klub szerint
130, ugy latszik megsem eleg.
Ha tudne'k programozni, sok mindent modellezne'k, hogy ha igy
vagy ugy dontok, mi tortenik. Tipikusan csomagok utkozeset.

>Milyen programnyelvvel kiserleteztel idaig es milyen sikerrel?
ZX Spectrum Basic Rulez !!
Par eve tudtam meg, hogy a 286-oson is lehetett volna
programozni Qbasic-ben, kezdoknek nagyon jo.
Egyetemen volt felev Pascal es felev C. Epphogy tudom mik ezek...
A honlapok miatt ugye egy kis JavaScript.

Megmondtam, hogy jo hosszu lett. Bocsi erte.
Ismetelten koszonom, kedves Starters, hogy oltod tudasszomjamat.

BM

...folytatas. A fene ezt a sorlimitet egy 5-10kB-os ujsagban.

>> - vagy van egy(nehany) kiegeszito file, amelyiknek ott kell lenni
>>  a programod mellett vagy a PATH-ban, es azt hasznalja.
> Ezt nem ertem. Reszletezd kerlek.
Pl. C-ben van egy BGI nevu kepernyokezelo programgyujtemeny. Ha
hasznalni akarod, a "VGA*.bgi", az "EGAVGA.bgi", a "Herc.bgi", stb.
kozul a szuksegesnek ott kell lenni a konyvtarban. Foxpro, stb. hasznal
meg ilyet.

> programozni, az az, hogy nem ertem a kornyezetet, hogy hogyan 
> illeszkedik egy program a periferiak fele', es persze az egesz OS 
> fele'. Nem tudom elhelyezni, tul homalyos. Bezzeg a ZX Spectrumon ez
>  nem volt gond. Ha manapsag kivancsisagbol, probabol irok vmit,
En is akkor kezdtem hatekonyan programozni, amikor szereztem egy
Spectrum ROM leirast. Eg es fold a kulonbseg.

> akkor JavaScriptben vagyok kenytelen irni, vagy elobanyaszom a ZX
A Javascript nem rossz, platformfuggetlen, sokan hasznaljak - csak
lassuuuuuuuuuu es veszelyes. Kuldhetnel leirast rola, amit Te is
hasznalsz (pl. a beepitett fuggvenyek es a hasznalhato valtozok
erdekelnenek. Most olyasmivel kuzdok, hogy egy szoveget jobbra kene
igazitani, ha folemegy az eger).

> szimulatort :-)). Netan az eredeti ZX gepet, mert van egy original,
>  alig hasznalt peldanyom, buszke is vagyok ra! Nemhogy
Becsuld meg: ertek, tortenelem. Nekem is van egy csomo (sajat keszitesu
is) programom.

> A gombokhoz rendelt ASCII kodok beallithatok SWrel?
Ezeken a terminalokon nem valtoztathato meg a kod es meg nincs ekezetes
betu. Azota gepelunk igy, "ujmagyarul". Hallottak mar rola, hogy van
valahol egy ocska, regi foldresz, ahol sokfele gyulevesz nepseg
mindenfele hulye irast hasznal, de kit erdekel ez nalunk, a lehetosegek
hazajaban?

> Ugy szoktak beallitani a UNIXos nagygepek es a PC-k kapcsolatat, 
> minta a UNIX lenne a komoly gep, a professzionalis megoldas es a PC
>  a hazi jatekszer. Ehhez kepest nekem a gombokhoz rendelt
Ez igy is van. Mas kerdes, hogy pont emiatt (olcso) terjedt el.

> megvaltoztathatatlan scancode rendszer jobbnak tunik, mint a PC-k 
> elotti ASCII-s. A scancode egyertelmubb, nem?
Az ASCII viszont szabvanyos, ezert van az, hogy barmilyen gephez
barmilyen terminalt hasznalhatsz - akar PC-t is. Az, hogy mara a PC
bill. is szabvany lett, mas kerdes.

>> A bemeneteket at lehet iranyitani: ha pl. standard bemenetnek a 
>> soros vonalat allitod be, akkor a szabvanyos fuggvenyek innen 
>> kapjak a kodokat a billentyuzet helyett.
> Jaj, megint lemaradtam. Anno az egyetemen C-bol valoban elojott, 
> hogy meg kellett adni a standart bemenetet vagy vmi ilyesmi,
Igen, pontosan. Ezt (is) hivjak a programod kornyezetenek es az
operacios rendszer kezeli: indulaskor megnezi ezeket a parametereket es
eszerint allitja be, hogy ha a program pl. kodot akar olvasni vagy
irni, akkor a BIOS rutin melyik periferiat kezeli.

>> az "olvass be egy karaktert" (getchar) fuggveny.
> Oke, szoval ez csak ASCII-t kap. Az F gombokra nem kap semmit? 
> Mintha le sem utottek volna?
Igen.

>> Ami viszont PC-specifikus
> Marmint a "nagygepes" UNIXhoz kepest? (az vajon mi lehet?)
A UNIX elrejti eloled a HW kezeleset: ezt ott csak a szabvanyos
fuggvenyeken keresztul teheted meg (pl. emiatt is stabil es nem szall
el surun).

>> MOST nincs benne a gepben, es nem lenne konnyu elterjeszteni, hogy
>>  minel tobb gepben benne legyen...
> Miert nehez?? Az uj alaplapok BIOSaba bele kell tenni, ennyi. De hat
>  mindegy, ez van. Szimulaljak csak sok lemezt, ha jo nekik.
Minden uj dologgal ez a problema, es a PC is azert terjedt el a
_sokkal_ jobb vetelytarsak kozott, mert azt igerte, hogy a regi
programok is futnak rajta.
Nem sokan fogjak lecserelni a gepuket, akik egyebkent nem tennek - igy
csak nagyon lassan terjedhet el egy uj fejlesztes, amelyik NEM mukodik
egyutt a regiekkel.

A 8086-n van 15 fele megszakitas. Idozito, 2 soros, 2 parhuzamos vonal,
diszk, VGA, halozati kartya, hangkartya, stb. Az 55ms az idozito (ha
mashogy nem programozod). Ha osszekevered (pl. a soros vonalat es a
halokartyat ugyanarra a megszakitasra allitod be), akkor osszeakadnak
es valami rosszul mukodik. Ilyenkor megszakitasnal nem biztos, hogy az
a rutin kapja meg a vezerlest, akinek kene es pl. a halokartya nem
nagyon tud mit kezdeni a soros vonalon bejovo adatokkal.

Van olyan program (Windows is), amelyik elvarja, hogy a rutinja a
PATH-ban benne legyen. Ezert olyan hosszu a Windows PATH, mert szinte
minden program beirja a sajat konyvtarat is, ahol a sajat rutinjai vannak.